Ma egy hete, hogy már be is jelentették az idei év egyik legnagyobb üzletét. Múlt hétfőn ugyanis a szerbiai sajtóhíreket végül a BÉT-en is megerősítették: a Mol-csoport kötelező erejű szándéknyilatkozatot írt alá a Gazprom Neft társasággal a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) vállalatban fennálló 56,15 százaléknyi részesedés megvásárlásáról.
Az elmúlt napokban azonban még akadt számos megválaszolatlan kérdés, amire jó esetben a színfalak mögött már meg is találták a választ. Ilyen például az orosz részesedés értéke, illetve a későbbi fizetés módja – hiszen a Gazprom-csoport nemzetközi szankciók alatt áll.
Ennek ellenére azért számos jelentős következtetést így is levonhatunk az elmúlt napokból.
Olajvállalatot nem akkor lehet venni, amikor valaki akar, hanem amikor van eladó
– szemléltette Hortay Olivér. A Századvég Alapítvány Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetője arra is emlékeztetett, az, hogy
a NIS tranzakcióban a Mol lett a befutó, egy rendkívüli külpolitikai siker is.
Amikor tehát az amerikai szankciók miatt a NIS többségi tulajdona eladóvá vált, Nyugat-Európától a Közel-Keletig számos cég versenyezni kezdett a részesedés megvásárlásáért. A MOL jelentős részben azért válhatott befutóvá, mert az orosz tulajdonos, az amerikai hatóságok és Szerbia számára egyaránt elfogadható volt, ami az elmúlt évek pragmatikus külpolitikája nélkül elképzelhetetlen lett volna – részletezte az energetikai szakértő portálunk megkeresésére, aki szerint a tranzakció rámutat, hogy megéri mindenkivel elfogadható kapcsolatra törekedni.
A felek egyelőre egy kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írtak alá, ami rögzíti, hogy a jóváhagyásokat követően a MOL milyen feltételek mellett vásárolja majd meg az orosz tulajdonrészt
– fogalmazott Hortay Olivér.
Ezzel kapcsolatban arról is beszélt, hogy az üzletet még Szerbiának és az amerikai hatóságoknak is jóvá kell hagyniuk, de az előzetes információk alapján ezek gördülékenyen megvalósulhatnak. Szerbia akkor tudhatja véglegesen biztonságban az üzemanyagellátását, ha a tranzakció lezárul, így érdeke, hogy ez mielőbb megtörténjen. Az amerikai fél pedig napokkal a bejelentést követően meghosszabbította a NIS működési engedélyét, ami szintén bíztató jel.
A sajtóban lehetett olvasni róla, hogy az Európai Bizottságnál felmerülhettek versenyjogi aggályok. Ha ezek ténylegesen igazak és Brüsszel megpróbál beavatkozni, az kockázatot jelenthet, ezzel azonban a Bizottság Szerbia ellátását is veszélyeztetné, így alighanem kis eséllyel próbál akadályt gördíteni a tranzakció elé
– hangsúlyozta ki az egyik lehetséges kockázatot.
A Századvég munkatársa úgy látja, a legnagyobb pozitívum, hogy Szerbia üzemanyagellátása stabilizálhatóvá válik a tranzakcióval. Ezen túl, a NIS megvásárlásan mind a MOL-nak, mind Magyarországnak nagy lehetőség.
Ezt azzal indokolta, hogy a Mol képes lesz jelentősen növelni portfólióját – kúthálózatát 20, finomítói kapacitását 40 százalékkal – ráadásul egy földrajzilag kulcsterületen, így regionális pozíciója ugrásszerűen megerősödik majd. A NIS integrációja ráadásul jelentős optimalizációs lehetőségeket és szinergiákat is rejt, ami javíthatja a vállalat egészének hatékonyságát is. Magyarország – különösen az új magyar-szerb olajvezeték megépítésével – képes lesz erősíteni regionális energiaelosztó szerepét, aminek geopolitikai, gazdasági és energetikai előnyei egyaránt lesznek. A MOL hatékonyságjavulása valamint az, hogy a magyar olajvállalat jobb piaci pozícióba kerül – például a horvát Janaffal szemben – pedig a fogyasztói árak szintjén is megjelenhet – sorolta Hortay Olivér.
A piac mindenesetre bizakodó. Majdnem 20 évet kellett rá várni, de a jelek szerint megérte, pénteken rekord szintre emelkedett a Mol-részvények árfolyama. A jelenlegi árfolyam alapján a Molt 3122 milliárd forintra árazza a piac.
Elkotyogta a féltve őrzött titkot a szerb elnök
Fény derülhetett a Mol-NIS-GazpromNyeft üzlet legizgalmasabb kérdésére, az 56,16 százalékos részvénycsomag vételárára. A Reuters hétfői beszámolója szerint a Mol legfeljebb egymilliárd eurós vételi ajánlatot tett az orosz félnek – mondta Aleksandar Vucic, szerb elnök. A Blic TV elő adásában pontosított az összegen, tudomása szerint 900 millió és egymilliárd euró közt lehetett a kötelező érvényű szándéknyilatkozatban rögzített ár, amit az orosz fél elfogadott. Hozzátette, a szerb állam a fenti összeg akár dupláját is kifizette volna az oroszok felé, azt azonban nem volt hajlandó tisztázni, hogy ezesetben miért nem tettek ők is ajánlatot. Ennek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a szerb állam érdekeit – fogalmazott.Korábban az Economx kérdésére az Erste szektorelemzője 1,4 milliárd dollárra (mai áron 1,19 milliárd euró) becsülte a tranzakció értékét, a Concorde részvényelemzője viszont maximum 700 millió dollárt tartott reálisnak.