Korábban már több nemzetközi kutatás is igazolta, hogy az, hogy az egészségügyben dolgozók, különösen az orvosok körében az öngyilkossági arány magasabb, mint az általános lakosság körében. Százból két orvosnál súlyos öngyilkossági veszély detektálható, de minden ötödiknél fennáll az emelkedettebb kockázat; a kiégés mértéke magas, és összefügg a családi állapottal, valamint a munkahelyi körülményekkel, például az ügyeletek számával – beszélt a magyar orvosok mentális egészségét átfogóan felmérő vizsgálat első eredményeiről a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke az eLitMednek.

Álmos Péter szerint egy nemrég publikált átfogó vizsgálat rámutatott, hogy

különösen az orvosnők körében drámai az öngyilkossági arány: 70 százalékkal haladja meg az átlagpopulációét.

Az öngyilkosság hátterében leggyakrabban a kezeletlen vagy rosszul kezelt depresszió és egyéb mentális betegségek, valamint az alkoholizmus vagy a gyógyszerabúzus áll. Az orvosokat érő hatalmas stressz, mellett a gyógyszerekhez és más eszközökhöz való könnyebb hozzáférés is növelheti a befejezett öngyilkosság kockázatát.

A magyar orvosok körében egyébként a depresszió és szorongás aránya kiemelkedően magas: 42 százalék, illetve 28 százalék, ezt az adatot a WHO az idén ősszel hozta nyilvánosságra.

Minden harmadik európai egészségügyi dolgozó depressziós, de Magyarországon még rosszabb a helyzet.

A Magyar Orvosi Kamara, az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem a Kamara 32 000 tagjára nézve reprezentatív felmérést végzett, közel 1400, véletlenszerűen kiválasztott orvos válaszolt arra az átfogó kérdéssorra, amellyel a lelki egészség számos aspektusát fel tudtuk mérni. 

Bár a teljes kiértékelés még nem készült el, az első adatok szerint több mutatóban nálunk annál is rosszabb a helyzet, mint amit az eleve nem túl bíztató nemzetközi vizsgálatok mutatnak – mondta az elnök, aki szerint ez azonnali beavatkozásért kiált.

  • 100 orvosból kettőnél súlyos öngyilkossági veszélyt azonosítanak,
  • és minden ötödik orvosnál detektálható öngyilkossággal kapcsolatos kockázat.
  • Az alkoholproblémák megjelenése a duplája az európai átlagnak, a magyar orvosok 8,9 százalékánál jeleztek a tesztek alkoholhasználati problémát.

Egyértelműen jelzik az adatok, hogy az ügyeletek száma, a hosszabb munkaidő összefüggésbe hozható a kiégéssel – hívta fel a figyelmet Álmos Péter.

Megyei viszonylatban a megkérdezettek körülbelül fele magasan érintett 

  • érzelmi kimerülés 52,8 százalék,
  • deperszonalizáció 42,8 százalék,
  • a személyes teljesítmény csökkenésének érzése 45,9 százalék.
  • Majdnem minden negyedik orvos (24,7 százalék) a kiégés valamennyi dimenziójában magas értéket ért el.

A nők körében szignifikánsan megjelenik az emocionális kimerülés, de a legfiatalabb (25–35 éves) kollégák között találták a legmagasabb fokú kiégést, a korcsoport 96,7 százalék volt legalább egy dimenzióban érintett közepes vagy magas szinten.

  • Minden második orvos krónikus betegségről vagy krónikus szomatikus tünetről számolt be,
  • minden másodiknak legalább két állása volt,
  • és minden negyedik orvos legalább öt alkalommal ügyelt havonta.

A magánegészségügyben dolgozó orvosok körében alacsonyabb volt a kiégés, mint az állami munkahelyen teljesítőknél.

Humánus és hatékony változtatásokra van szükség a teljes egészségügyi rendszerben, hogy a kollégák a gyógyításra koncentrálhassanak, és hosszú távon is maradjanak – értékelte a helyzetet Álmos Péter.

A spórolás visszaüt: brutális adatok érkeztek a magyar egészségügyről

Az OECD 2025-ös egészségügyi jelentése ismét rávilágít arra, hogy Magyarország egészségügyi rendszere jelentős kihívásokkal néz szembe. Magyarország egészségügyi kiadása vásárlóerő paritással számolva személyenként 3303 amerikai dollár, az OECD-országok átlagköltése pedig 5967 amerikai dollárra jön ki. Itt olvashat erről többet >>>

Kapcsolódó

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Indamedia Csoport