A brüsszeli fegyveres támadás is rámutatott az európai hatóságok nagy leterheltségére, amit a jellemzően dokumentumok nélkül érkező illegális bevándorlók tömegének ellenőrzése jelent – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet igazgatója, aki megjegyezte, hogy ez és a 2020-as bécsi merénylet is más volt, mint az utóbbi évek többi támadása.

Október 16-án újabb terrortámadás történt a belga fővárosban. A feltételezett elkövető, a 45 éves tunéziai Abdesszamad Lasszúd illegális bevándorlóként érkezett az országba. Marsai Viktor felsorolta:

  • Nemcsak a belga, hanem más hatóságok előtt is ismert volt, hogy a férfi 2011-ben érkezett Lampedusára, a szokásos Földközi-tengeri, középmediterrán útvonalon, csónakkal, és azóta többek között Norvégiát és Svédországot is megjárta.
  • Azt is tudták az európai hatóságok, hogy már Tunéziában is kapcsolatba került szélsőséges nézetekkel és terrorcsoportokkal. Európában elsősorban köztörvényes bűncselekmények vádjával került a hatóságok elé (drogkereskedelem, egy menekültközpontban élő személy megfenyegetése).
  • 2019-ben véglegesen elutasították a menekültügyi kérelmét, vagyis az elmúlt négy évben teljesen illegálisan tartózkodott Európában.
  • És miközben minderről tudtak a hatóságok, mégsem sikerült őt hazatoloncolni Tunéziába.

A szakértő rámutatott: a 2015-17-es nagy terrorhullámok után az európai szolgálatoknak sikerült a nagy hálózatukat fölszámolniuk, és ezután főleg magányos elkövetők hajtottak végre elsősorban késes és gázolásos támadásokat.

Ám a jelenlegi támadásban – és egyébként a 2020-as bécsi terrortámadásban is – az az aggasztó, hogy ezeket gépkarabélyokkal követték el, vagyis az európai piacon megjelentek – elsősorban a Balkánról – azok a fegyverek, amik sokkal hatékonyabbá tudják tenni ezeket a támadásokat"

– fogalmazott Marsai Viktor. A brüsszeli esetben szerinte "a szerencse a szerencsétlenségben", hogy a férfi nem volt elég képzett a fegyver használatára, nem volt felkészült a támadásra, hiszen ezzel a fegyverrel sokkal több emberrel is végezhetett volna. Hozzátette, hogy amikor több százezer ember érkezik évente Európába irreguláris módon, döntő többségében dokumentumok nélkül, ez megoldhatatlan terhet jelent.