A hitelkártyás költések egyre nagyobb összeget képviselnek a magyar háztartások pénzügyeiben. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2025 első negyedévében már csak 1,073 millió hitelkártyát, az egy évvel korábbinál 3,7 százalékkal kevesebbet tartottak nyilván,

az ügyfelek összesített költése azonban tovább nőtt: az első negyedévben 376 milliárd forint értékben vásároltak, 4,5 százalékkal többet az előző év azonos időszakához képest.

Kapcsolódó

A külföldi tranzakciók ugrása járult hozzá leginkább a forgalom növekedéséhez: az egy év alatt 56,6 milliárdról 72,4 milliárd forintra nőtt összértékük, ami a közvetlen külföldi költéseken túl a határon átnyúló online vásárlásokat is magában foglalja.

A hazai bankok tapasztalatai szerint a kártyatulajdonosok leggyakrabban élelmiszerre és üzemanyagra használják a plasztikot

- írta a Pénzcentrum.

A cikk szerint a hitelkártya használat előnyei és hátrányai között nagy a különbség: a tudatos, fegyelmezett ügyfelek évi több tízezer forintot is spórolhatnak a pénzvisszatérítésekkel, míg a késve fizetők akár százezres nagyságrendű kamatterhet is felhalmozhatnak. A költségeket leginkább a kamatmentes periódus kihasználása és a cashback-rendszer optimalizálása befolyásolja.

A legtöbb hazai bank 45 napos kamatmentes időszakot biztosít, ezen belül visszafizetve a felhasznált összeget, a hitelkártya nem generál kamatot. A visszatérítések 1-3 százalék között mozognak bizonyos termékköröknél, de a bankok felső limitet is meghatároznak, jellemzően 30–90 ezer forint között.

A hitelkártya Magyarországon kettős arcot mutat: a tudatos használóknak érdemi spórolási eszköz, a kevésbé figyelmeseknek viszont gyorsan drága csapdává válhat a magas kamatok miatt.