BUX 138928.02 -0,41 %
OTP 44780 -0,31 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Magyar Péter szuperhatósága rászáll a közbeszerzésekből élő cégekre

A miniszterelnök újabb részleteket árult el a létrehozandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH): a „szuperhatóság” automatikusan vizsgálhatná azokat a cégeket, amelyek bevételének legalább 75 százaléka közbeszerzésekből származik, és a tervek szerint szinte minden, a közvagyont érintő ügyre rálátása lenne.

2026. június 23. kedd, 07:15

Fotó: YouTube/ATV - Magyar Péter miniszterelnök
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Magyar Péter hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorában a „Tisztítótűz művelet” részeként létrehozandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH) részletesen beszélt.

A miniszterelnök közölte:

az NVVH automatikusan vizsgálhatná azokat a cégeket, amelyek bevételének legalább 75 százaléka közbeszerzésekből származik, és szükség esetén állami felügyelőt is kirendelhetne hozzájuk.

Hozzátette, ez nem jelenti a magántulajdon elvonását, a tervezett rendszer pedig a NAV adózási adatai alapján működne, az elévülési szabályok figyelembevételével, legfeljebb az elmúlt öt év adataira támaszkodva.

A létrehozandó hivatal különlegessége abban állna, hogy nemcsak nyomozó hatóságként működne, hanem több jelenlegi intézmény – köztük az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal – feladatait is ellátná, valamint kockázatelemzést is végezne. Mint a kormányfő fogalmazott,

ez egy horizontális szervezet lenne, amely „mindent látni fog”.

Elmondása szerint az NVVH többféle eljárást indíthatna a közvagyon védelme érdekében: a kockázatelemzést követően az ügyek büntetőeljárássá, polgári perré vagy más hatósági eljárássá alakulhatnak, attól függően, hol van hatáskör.

A miniszterelnök az MTI összefoglalója szerint arról is beszélt, hogy a hivatal akár már folyamatban lévő büntetőeljárásokat is átvehetne, valamint együttműködne a rendőrséggel és a NAV-val nyomozati cselekmények, lefoglalások és zár alá vételek során.

Célként azt jelölte meg, hogy gyorsabban lehessen fellépni a közvagyont érintő ügyekben, és megakadályozzák a feltételezetten jogtalanul megszerzett vagyon eltűnését az eljárások lezárása előtt.

A tervek szerint a hivatal dolgozóira szigorú integritási szabályok vonatkoznának, a vezetők pedig mentelmi jogot és 24 órás rendőri védelmet kapnának.

A „szuperhatóságnak” egy elnöke lesz, akit az Országgyűlés hat évre választ majd, ciklusa lejárta után nem pályázhat újra a pozíciójára. Összesen négy helyettese lesz, akik különböző területekért felelnek majd (közpénzügyek, nyomozások, vádemelések, „fellebbvitel”). Az elnök fizetése a bírói illetményalap hétszerese, az elnökhelyetteseké a bírói illetményalap 5,5-szerese, tehát a jelenlegi állás szerint nagyjából 5 és 4 millió forint lesz.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy a társadalmi egyeztetés keretében az Alaptörvény 17. módosításához már több ezer észrevétel érkezett, amelyeket szerinte érdemi javaslatokkal egészítettek ki.

A „Tisztítótűz műveletről” azt mondta, az egy „soha nem látott maffiaellenes és korrupcióellenes küzdelem”, hozzátéve, hogy szerinte „sok hasonlóság van az olasz Cosa Nostra és a magyar Cosa Nostra, a Fidesz között”.

A miniszterelnök beszélt arról is,

  • hogy visszaállítanák az Alkotmánybíróság korábbi hatásköreit, amelyeket állítása szerint az előző kormányzat elvett, valamint az alkotmánybírók ismét maguk választhatnák meg az elnököt;
  • az Alaptörvény-módosítás kapcsán a miniszterelnök úgy fogalmazott: olyan megoldást kerestek, amellyel egyszerűen és gyorsan megszüntethető a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása, és augusztus 20-ig új államfő választható;
  • a parlamenti képviselők mandátumának 12 évben történő korlátozásáról azt mondta: a szabály nem visszamenőleges, de aki ezt az időt eléri, a következő választáson már nem indulhatna. Hozzátette: az egyéni választókerületi kivételek bonyolíthatják a rendszert.

Az induló alkotmányozási folyamatról szólva elmondta: egyelőre nincs kész szövegtervezet, először társadalmi egyeztetés zajlik többek között a környezetvédelem, a családpolitika, a szabadságjogok és a gyülekezési jog kérdéseiben. Ezt követően szakmai testület dolgozná össze a beérkező javaslatokat, majd megkezdődhetne a szövegezés. A cél egy olyan alkotmány, „amit tényleg minden magyar ember magáénak érez”.

A miniszterelnök szerint a közmegegyezésen alapuló alkotmány célja az is, hogy ne alakulhasson ki újra „maffiaállam”.

A legfőbb ügyészről szólva azt mondta: súlyos információk jutottak el hozzá, amelyek tisztázása szükséges, és ha ezek akár csak részben igazak, nem maradhat a helyén.

Magyar Péter azt is közölte, hogy kihelyezett kormányülést is tartanak péntektől vasárnapig „valahol vidéken”, ahol ott lesznek a kormány tagja a Tisza-frakció vezetői is.

Ez is érdekelhet