A jelenleg zajló háborúk, a Vörös-tengeri konfliktus miatt Afrika felé kerülő hajók még inkább középpontba helyezték azt a problémát, hogy mennyire is sérülékenyek a beszállítási láncok. Jelen esetben például olyan romlandó áru tekintetében, mint a gyümölcs.

Természetesen a probléma nem új keletű. Az Agrárminisztérium számos alkalommal felhívta arra a figyelmet, hogy az itthon termesztett gyümölcs nem utazik annyit, mint a külföldről behozott termékek, így a környezetünket is kevésbé terheli. Nem beszélve az EU-n kívüli termelési, növényvédelmi szabályok nyomon követhetőségének ellenőrzéséről és az annak hiányában fellépő kockázati tényezőkről.

Nem véletlenül érkezik annyi külföldi gyümölcs

Ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, a hazai gyümölcstermesztés évek óta számos problémával küzd. Az aszály, a fagy, az energiaárak megugrása, a bérek emelkedése, az infláció, a műtrágyák és növényvédő szerek drágulása, és bár a Vörös-tengeri események is bizonyítják a beszállítási láncok sérülékenységét, az importgyümölcsnek mégis létezik az árnyomása.

A Központi Statisztikai Hivatal tavaly decemberi becslése szerint 2023-ban a gyümölcsfélék termelési volumene 0,3 százalékkal mérséklődött, ezen belül az alma termésmennyisége 39 százalékkal nőtt, a baracké 40 százalékkal csökkent. Az egyéb növényi termékek és a szőlő volumene változatlan maradt.

Az önellátó kert lehetősége

Megyeri Szabolcs kertészmérnök az Economxnak elmondta: a hazai gyümölcstermesztés jelenlegi, meglévő problémái ellenére nem fér kétség ahhoz, hogy a nem teljes érettségben szüretelés csökkenti a gyümölcs élvezeti értékét, a magyar gyümölcs tehát frissebb, ízletesebb.

De akár tovább is gondolhatjuk a dolgot. Magyarországon nem különösebben nehéz elérni, hogy mindenkinek legyen saját kertje, akár a városban élőknek is. A természeti adottságok pedig példátlanul kedvezőek: évi 2000 óra napsütés és a Föld egyik legtermékenyebb talaja. Tehát, akinek kedve és ideje van rá – természetesen mindezt nagyon sokan nem engedhetik meg maguknak -, nyugodtan megpróbálhatja az önellátást.

Nem lehet azt mondani, hogy az otthon termelt gyümölcs olcsóbb lenne, de biztonságosabb, és ami bizonyos, jobb minőségű, mint a több ezer kilométerrel arrébb leszedett, tárolt, szállított termék.

Például, az alma talán nem lesz olyan szép, mint egy nagyobb gazdaságban termesztett alma, mert utóbbit évente hússzor is permetezik, míg otthon évente elég a két alkalom. De nekünk nem kell figyelemmel lennünk a fogyasztók, fogalmazzunk úgy, esztétikai megnyerésére.

Érdemes abban gondolkodni, hogy 2024 az önellátó kert éve legyen – hangsúlyozta a szakember, aki szerint ne vegyünk marokkói málnát a szupermarketekben, megtermelhetjük mi azt Magyarországon is.

Kezdődhetnek a „kertbeindítások”

Mivel úgy tűnik, az idén korán megérkezett a tavasz, meglehet kezdeni a „kertbeindításokat.” A tavaszi kertben végzett tevékenységek közül az egyik első a metszés, amelyet el kell elvégezni a gyümölcsfákon, rózsákon, cserjéken.

Sokan ódzkodnak attól, hogy nagyobb darabot távolítsanak el a növényekből, ám ez később mégis kifizetődik a gazdag termésben. A metszés követően érdemes egy lemosást elvégezni a növényeken.. A pajzstetvek az enyhe teleken könnyebben áttelelnek a fás részeken, de ellenük is jó szolgálatot tehet egy időben elvégzett lemosó permetezés..

Majd következhet a komposzt elterítése. Az érett komposztot, trágyát be kell forgatnia a talajba, így nem csak tápanyag kerül belé, de szerkezetére is pozitív hatással van, csökkentjük a tömörödését esélyét.

Márciusi, áprilisi fagy-kockázatok

2024 februárja szokatlanul melegen indult, és ennek bizony vannak kockázatai. Sok növény elfagyhat, hiszen senki sem időjós, hogy biztosan meg tudja állapítani, mikortól nem jön már komolyabb hideg.

Kertkultúránknak szerves része több olyan növény, amelyik igencsak hajlamos az idő előtti indulásra, és így az elfagyásra. Persze, ettől a növény még túléli, esetleg csak elbukjuk az évi virágot, vagy termést, ám ez pont elég csapás a kertbarátnak.

Az Agrárminisztérium szerint egyre többen vannak, akik az importáru helyett megvárják a magyar gyümölcsök érési szezonját és a belföldi termelők termékeit választják. A „mindent akarunk mindenkor” életérzés és fogyasztói szokás rendkívüli módon terheli az ökoszisztémát.

Listavezetés kiskertünk gyümölcseiről

Megyeri Szabolcs szerint érdemes listát vezetni arról, hogy milyen gyümölcsöket tudunk, tudtunk megtermelni otthon, és ezzel hogyan is váltottuk ki a külföldi importot.

Például a kivi, a füge itthon is megterem, és nem érdemes az üzletekben sem a szedret, a naspolyát, a ribizlit, a köszmétét keresni; kis odafigyeléssel, a kertünkből is szedhetjük majd.