A Fiatal Kutatók Akadémiájának 49 tagja írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben azt kérik a döntéshozóktól, hogy biztosítsanak plusz forrásokat az alapbérek emelésére a teljes felsőoktatási és kutatóintézeti szférában, kiemelten a fiatal kutatói pozíciókban dolgozók számára.

Mint írják, a hazai fiatal kutatói közösség és tudományos utánpótlás napjainkban kétségbeejtő helyzetben van. Az alacsony alapbérek és a kiegészítő jövedelmek bizonytalansága elriasztja a tehetséges fiatalokat a kutatói pályán való elindulástól, másrészt pedig megélhetési okokból a jelenleg aktív fiatal kutatók közül is sokan elhagyják az oktatói-kutatói pályát.

Felidézték, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium kiemelt stratégiai intézkedéscsomagja, a 2023-ban meghirdetett Neumann János Program, amelynek egyik célkitűzése, hogy a doktori képzésben részt vevők számát növelje, és az egymillió lakosra jutó kutató-fejlesztők számát 6273 főről 9 ezer főre emelje.

A levelükben azt írják, hogy a megélhetést sem biztosító, kirívóan alacsony alapbér jelenti a legnagyobb problémát. De a felsőoktatási szektor eseti béremelései is messze elmaradtak az általános bérszínvonal és a megélhetési költségek növekedésétől.

A helyzetet jól illusztrálja, hogy

  • a doktoranduszok állami ösztöndíja kezdetben nettó 140 ezer forint volt, később nettó 180 ezer forint lett, de ez az összeg jelentősen alacsonyabb, mint a hatályos minimálbér, ami bruttó 266 800 forint, ami a 25 éven alattiak SZJA-kedvezményét figyelembe véve nettó 217 442 forintot jelent;
  • a kezdő oktató-kutató, tanársegéd vagy tudományos segédmunkatárs alapbére bruttó 293 278 forint, ami kiegészítésre szorul ahhoz, hogy elérje a középfokú végzettséghez tartozó garantált bérminimum összegét vagyis a bruttó 326 ezer forintot. Holott ezekhez a pozíciókhoz egyetemi mesterszintű végzettség, doktoranduszi tanulmányok, s így legalább 4-5 év szakmai gyakorlat szükséges;
  • a PhD-fokozattal rendelkező adjunktus alapbére bruttó 366 600 forint, ami messze elmarad a nemzetgazdasági átlagkeresettől, ami a KSH adatai szerint bruttó 554 049 forint;
  • hasonló a helyzet a kutatói pozíciókban is, például egyes HUN-REN intézményekben az adjunktusnak nagyjából megfeleltethető tudományos munkatársi alapbér bruttó 370 ezer forintot jelent.
  • A fenti összegek az állami fenntartású felsőoktatási intézményekre vonatkozó, törvényi minimum összegek, amelyek már tartalmazzák a 2021/22-től bevezetett munkáltatói döntésen alapuló 15+15 százalékos illetményemelést is. Jóllehet, ezeket az összegeket az intézmények saját hatáskörben megemelhetik, ez sem jelent azonban szignifikáns növekedést. Példaként említik, hogy az ELTE-n például a tanársegédi alapbér bruttó 380 ezer forint, míg az adjunktusi bruttó 420 ezer forint.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott intézményekre nem a közalkalmazotti bértábla vonatkozik, ám az elérhető adatok és a Fiatal Kutatók Akadémiája által végzett informális felmérés alapján itt sem mondható el, hogy mindenütt jelentősen magasabbak lennének az alapbérek.

A magasabb beosztásokra is jellemző az alacsony alapbér, de a fiatal kutatók azok, akik számára ez a helyzet már kifejezett anyagi nehézséget okoz.

Az alapbérek rendezéséhez szükséges plusz finanszírozás biztosítása több szempontból is elengedhetetlen lenne. Mint írják, a jövedelmek eloszlása egy intézményen vagy akár karon belül sem egyenletes. Utóbb említett okok miatt a felsőoktatásban és a kutatóintézetekben dolgozó fiatal kutatók helyzete mostanra kritikus fázisba ért,  ezért szerintük azonnali beavatkozásra van szükség.