Mivel a magyar gazdaság jelentős mértékben kitett a német gazdasági folyamatoknak, a hazai, exportálni képes vállalkozásoknak nagyon nem mindegy, hogy a termékeiket képes-e felszívni a németországi piac. 

A legfrissebb, 2024 január-november közti időszakra vonatkozó külkereskedelmi adatokból derül ki, hogy tavaly novemberben 819 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többletünk, az előző havihoz képest az export kiigazított volumene 0,3 százalékkal mérséklődött, az importé 1,4 százalékkal bővült.

A  Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint az előző év azonos időszakához (2023. január-novemberhez) képest a magyar export értékindexe 99,3 százalékon áll, és elmarad az import is (97,5 százalék) a korábbi szinttől. 

A behozatal értéke 48404 milliárd forint, a kivitelé 52810 milliárd, ennek megfelelően az egyenlegünk is pluszban van, 4406 milliárd forinttal. 

A legfontosabb kereskedelmi partnerünk továbbra is Németország, 11111 milliárd forint értékben érkezett be onnan termék, és több mint 13324 milliárdért exportáltunk. Németországgal szemben tehát pozitív az egyenlegünk, sőt, a legnagyobb többletet (2213 milliárd) velük szemben könyvelhetjük el. 

Németország ellenpéldája Kína. Az ázsiai szuperhatalom 3245 milliárd forint értékben szállított be terméket, míg hazánkból mindössze 640 milliárd forint értékben exportáltak Kínába. Jellemző módon nemcsak Kínával (-2604 milliárd), hanem Dél-Koreával (-1696 milliárd) szemben is negatív az egyenlegünk, de

egyébként Ázsiát tekintve is eléggé egyoldalú a kereskedelem: 7988 milliárd értékben importálunk, 2448 milliárd forintért exportálunk, így egy 5539 ezer milliárd forintos rést ütnek a magyar külkereskedelmi mérlegen. 

Jelentős veszteséget szenvedne el a magyar gazdaság abban az esetben is, ha Donald Trump amerikai elnök Mexikó, Kanada és Kína után az Európai Unióval szemben is vámokat vetne; 2024. január és november között 2184 milliárd forint értékben exportáltunk a tengerentúlra, ami az előző év azonos időszakához képest 110,1 százalékos értékindexet mutat. 

Amíg az Egyesült Államokban 10,1 százalékponttal növekedett az export, Németországba viszont 5,6 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ami, nem számítva az árfolyamingadozást, 790,45 milliárd forintos bevételkiesést jelent a Németországba exportáló magyarországi vállalatok számára, nem kevés hiányt jelentve a magyar költségvetés számára is.

Új világot keresve

A gazdasági kormányzat az év végére gyakorlatilag teljes egészében bemutatta a magyar kkv-szektor méretugrását szolgáló 1400 milliárdos Demján Sándor Programot. Ebből a keretből több mint 400 milliárd forintot csoportosítana át a kabinet a hazai vállalkozások exportképességének növelése érdekében. De vajon mit jelent, ha az állam tulajdont szerez egy vállalkozásban? Illetve merre indulhatnak el a magyar cégek, van-e lehetőség a régiónkban, vagy Közép-Ázsia felé kell fordulni? Erről is beszélgettünk Katona Bencével, a Nemzeti Tőkeholding akkori elnök-vezérigazgatójával.

Kapcsolódó