Tovább tart a kegyelmi időszak a magyar boltokban, vagy más megközelítésből: továbbra is ketyeg a bomba a kiskereskedelemben. Az árrésstoppal létrehozott mesterséges gazdasági helyzetre egyelőre az elemzőknek sincs egységes válasza.

El kell jönnöd Magyarországra, hogy ezt láthasd!

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánosságra hozta a szeptemberi inflációs adatokat, amiből kiderült, hogy a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg.

Az élelmiszerek ára 4,7 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 3 százalékkal), ezen belül a csokoládéé, a kakaóé 19,2, a tojásé 18,2, a kávéé 17,6, az édesipari lisztesárué 13,1, a gyümölcs-, zöldségléé 11,9, a büféáruké 9,5, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) 9,2 (ezen belül a friss hazai és déligyümölcsöké 19,6), az étolajé, valamint a házon kívüli étkezésé 8,4-8,4 százalékkal. A termékcsoporton belül a margarin ára 29,0, a liszté 12,0, a tejtermékeké 8,4, a cukoré 8,2, a párizsi, kolbászé 7,7, a tejé 7,4, a sertéshúsé 4,5 százalékkal mérséklődött.

Azonban hó per hó szinten egészen más a helyzet. Augusztushoz képest a fogyasztói árak átlagosan nem változtak, sőt,

az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal mérséklődött is

(a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,5 százalékkal). Tehát, a statisztikusok szerint legalábbis biztosan, szeptemberben olcsóbban vásároltunk élelmiszert a boltokban, mint a nyár végén. 

Egyébként arra is van mód, hogy beletúrjunk az inflációs kosár mélyére, így megnéztük néhány élelmiszer esetében, hogyan változott az ára, keresve az árrésstop működésének logikáját. A tojás ára például január óta jelentősen és folyamatosan csökkent, 930 forintról 861 forintra, ahogy azt a 1,5 százalékos tej esetében is tapasztalhatjuk. A csirkemellfilé és az étolaj viszont drágább lett január óta.

A kenyér esetében korábban már Nagy István agrárminiszter az Economxnak elárulta, hogy

a jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot.

 Ennek megfelelően az árrésstop annyit ért el, hogy a félbarna kenyér átlagára januári 749 forintról csak 766 forintra emelkedett, míg a fehér kenyér esetében a januári 904 forint helyett szeptemberre 903 forintot mutatott ki a KSH. 

Mi lesz akkor így az árrésstoppal?

Közvetlenül a választások előtt kivezetni egy ilyen hatékony és az átlag magyar állampolgár számára is érzékelhető pozitív hatással járó intézkedést nyilván kontraproduktív lenne a kormányzat részéről – fogalmazott korábban Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője portálunknak, hozzátéve: hiába nyert az intézkedéssel a lakosság, de a kedvezmény végét az átlag szavazó akkor is negatív hírként fogja értékelni. 

A kormányzat egyébként november 30-ig hosszabbította meg az árrésstopot. 

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a legfrissebb inflációs adatok kapcsán viszont arra figyelmeztetett, hogy az élelmiszerek áremelkedése hosszú hónapok óta először lefelé húzza a fogyasztói árindexet, de az adat így is az MNB célsávja fölött maradt. „Ez világosan mutatja, hogy az árrésstop felesleges, és nemcsak az élelmiszer árakkal van probléma, hanem általában a beszállítói árak emelkedésével. A problémák forrását nem a kiskereskedelemben kellene keresni, hanem a termelők, feldolgozók és gyártók költségeiben. Ezeknek a költségelemeknek a növekedése nem kis részben olyan tényezőknek a hatása, amikre a kormánynak direkt vagy közvetett hatása van” – véli Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára. 

Úgy látja, hogy a kiskereskedelmi forgalom messze a lehetőségek alatt emelkedik, mert az összeségében alacsony fogyasztói bizalom visszafogja a fogyasztás gyorsabb ütemű növekedését. „Ehhez képest a hulladékgazdálkodási díjak emelése úgy zúdul rá a kereskedelemre, hogy ahhoz semmilyen, a hulladékgazdálkodást, a fenntarthatóságot javító intézkedés, de még csak ezek ígérete sem társul (sőt a palack visszaváltási tevékenységért kapott díjak csökkennek). Az OKSZ változatlanul azt kéri a kormányzattól, hogy a termelők, gyártók, a feldolgozók és a kereskedők bevonásával folytasson egyeztetéseket az árak alakulását meghatározó gazdaságpolitikai intézkedésekről, és ebben szenteljünk külön figyelmet a beszállítói költségeket emelő adóknak és hatósági intézkedéseknek is” – hangsúlyozta Kozák Tamás.

A forint már lefelé tolja az árszínvonalat

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a legfontosabb fejleményként viszont azt emelte ki, hogy

az élelmiszerek esetében havi alapon 0,2 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető.

Mindez szerinte azt jelenti, hogy az erősödő forint érdemben elkezdte lefelé nyomni az átlagos árszínvonalat ebben a termékkörben, miközben a globális élelmiszerár-ciklus felfelé ható nyomást fejt ki az árakra. Elemzésében arról ír, hogy a forint ereje a tartós fogyasztási cikkek esetében is kordában tartja az áremelkedést.

Ami az éves bázisú mutatókat és az infláció szerkezetét illeti, mivel jelentősebb mértékben mérséklődött az élelmiszerek éves bázisú áremelkedése, így ez a tétel már csak a második legnagyobb inflációs hozzájáruló. Az első helyet most a szolgáltatások vették át, ahol jelentősebben gyorsult az éves bázisú mutató, megközelítve a 6 százalékos rátát – mutatott rá Virovácz Péter, hozzátéve: ez a két tétel felelős a 4,3 százalékos fő mutató kétharmadáért. A háztartási energia esetében továbbra is alacsony kétszámjegyű inflációt látni, ami szintén érdemben erősíti az inflációt, ahogyan a szeszes italok, dohánytermékek éves bázisú drágulása is.

Mit éreznek ebből az emberek (a választások előtt)?

A kormányzat számára viszont az jelenti az igazi gondot, amire az elemző is figyelmeztet, hogy továbbra is elmondható, az elmúlt hónapokban látott alacsony havi átárazás nem igazán írja át a lakosság inflációs várakozásaira vonatkozó képet. Bár látszik némi fékeződés, a várakozások továbbra is magasan ragadtak, amely megnehezíti a jegybank (és a gazdaság) számára, hogy rövid távon elérhető közelségbe kerüljön a 3 százalékos inflációs cél. A magas várakozások így tehát továbbra sem konzisztensek az árstabilitási céllal - magyarázta. 

A következő időszak inflációs rátája, illetve az infláció tetőzése viszont nagyban függ az árrésstop intézkedések sorsától Virovácz Péter szerint is.

Kapcsolódó