Miután távozik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) éléről, és a múzeumi világból is, Demeter Szilárd exkluzív nagyinterjút adott az Indexnek.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az MNMKK távozó vezetője a továbbiakban kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztosként folytatja munkáját.

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) egykori főigazgatója többek között arról beszélt, szerinte a muzeológus kollégák vért vizelnek, hogy megoldják a műtárgyvédelmet; a minisztériumban ment a „víz alatti tökörészés meg bokarugdosás”; nem akart államtitkárokkal meg főosztályvezetőkkel vitatkozni; s azt is taglalta, nem tartja szerethető intézményvezetőnek saját magát. Egy ponton azt is elárulta: 

„amivel a legnehezebb volt megküzdeni, hogy minden múzeumigazgató teljhatalmú kakas a saját szemétdombján”.

„Eddig is tudtam, hogy a magyar muzeológia strukturális problémákkal küzd, de tanulságos volt mélységében látni” – fogalmazott Demeter annak kapcsán, hogy sokat tanult az utóbbi másfél évben, amíg az MNMKK-t igazgatta. Ez idő alatt elmondása alapján rengeteg dolga volt, majd megállapította, hogy strukturális problémákkal küzd a magyar muzeológia, és „ezt nem az elmúlt években okoztuk, hanem az elmúlt évtizedekben”, már 35 éve. Kifejtette: 

egyrészt pár kivétellel az épületek jelentős része műemlék jellegű, másrészt „súlyos alulfinanszírozottság” honol, „a magyar közgyűjteményi rendszerben megalázóan alacsonyak a bérek”.

A digitális adatvagyon körül is problémák köröznek, évek óta nincs rendben az informatikai rendszer, és komoly digitalizálási hiányosságokról is beszámolt a leköszönő igazgató.

Demeter arról is szólt, hogy az egyszerű beszerzés és a közbeszerzés között a különbség minimum négy hónap, ez pedig azért gond, mivel a múzeumösszevonás óta az MNMKK jogilag egyetlen intézménynek számít, és közbeszerzés-kötelesek a tagintézmények. Vagyis bonyolultabbá vált a működés, és költségvetési nehézségek adódtak.

A főigazgatóknak viszont nemcsak a közösködés nem volt ínyükre, hanem Demeter Szilárd távozását is követelték, erre pedig azt mondta: az, hogy az igazgató dönt mindenről, egészségtelen modell, miközben meg is érti a felháborodásukat, hogy a szakmai autonómiájuk megsértésének érezték a törekvéseit.

A szakmai autonómiát biztosítom, hozza meg mindenki a saját szintjére vonatkozó döntést, de helyettem ne döntsön, hiszen a felelősséget én vállalom

– jelezte azzal kapcsolatban, hogy össze is rúgta a port a terület államtitkárával, aki helyett a közvetlen felettesével, a KIM élén álló Hankó Balázs miniszterrel óhajtott volna kontaktálni.

„Olyan szülők jönnek most a Nemzeti Múzeumba, akik még gyerekként látták, és most majdnem ugyanazt látják”

– árulta el arról, hogy az állandó kiállítás 1996 óta nem nagyon változott, holott azt vallja, a múzeum elsődleges dolga az értékőrzés, a másik az élményszerű tudásátadás. Ezenfelül a két fontos szakmai ágat kellene szerinte előtérbe tolni, ezek az állományvédelem és a múzeumpedagógia.

Egy ponton Demeterrel összefüggésben olyan elégedetlenségi szint lett úrrá, hogy Orbán Viktor a Karmelitába hívta Hankó Balázs tárcavezetővel együtt.

Miniszterelnök úr megszokta már, hogy körülöttem mindig van turbulencia. Érkeznek feljelentések, hogy így fogalmazzak

– mondta el annak kapcsán, hogy konfliktusok adódtak, de főként a béremelés kérdése feszíti a környezetét, ám neki nem adatott kompetencia ez ügyben. Ezután ült le a miniszterelnökkel és a miniszterrel is, majd azt mondta, szabad kezet kapott. Szavai szerint ezzel együtt is a minisztériumban ment a víz alatti tökörészés meg bokarugdosás. 

A forrásokért kellett azért még kilincselnie. Lázár Jánoshoz is bekopogtatott, mivel a múzeumi problémák megoldásának jelentős része ingatlanfejlesztés, így letett elé egy húsz oldalas dokumentumot a javaslataival. Ő a kormány döntéséhez kötötte a forrás biztosítását. Ebben az Iparművészeti Múzeum felújítása például 168 milliárd forinttal szerepel, a Magyar Természettudományi Múzeumé 160 milliárddal.

Demeter Szilárd arra is választ ad, miért áll most a 2026 januárjára tervezett, nagyszabásúnak szánt, releváns hun leletanyagot koncentráló Attila-kiállítás és a Jókai-évhez is kapcsolódó sci-fi kiállítás, és hogy ezekből csak az előbbi forrásigénye több százmillió forintra rúg. Szintén elmondta, kérdéses a Mohács-kiállítás, hiszen jövőre lesz a mohácsi csata 500. évfordulója, de ő arra húzná fel, mint Ottlik Géza Az Iskola a határon című regényben: „talán furának tűnhet a külvilág szemében, hogy mi, magyarok megünnepeljük a vesztes csatáinkat, de hát aki győzelmet ünnepelhetne, az nincs sehol”.

Távozik Demeter Szilárd: már meg is van, hol folytatja

Demetert miniszterelnöki biztossá nevezték ki. Az utódjaként érkező Zsigmond Gábor feladata lesz enyhíteni a centralizáción. Részletek >>>

Kapcsolódó