A szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, még az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.

A héten a Tisza mentén és a Tisza-tónál, valamint a Körösök holtágain lépnek fel biológiai módszerrel a lárvák ellen. Ötezer hektárnyi felületen repülőről juttatják ki a szilárd fehérjetartalmú készítményt. A korai tavasz miatt a szokásosnál hamarabb kezdtek a fák lombosodni, ami megnehezíti a biológiai lárvagyérítést. A levegőből kijuttatott folyékony készítmény jelentős része fennakadna az ártéri erdős területeken lévő fák levelein, ezért granulátumot alkalmaznak. A szilárd halmazállapotú készítmény áthatol a lombozaton, így bekerül a vízbe, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek.

A katasztrófavédelem által megbízott rovarbiológusok március eleje óta országszerte hétről hétre elemzik a lárvák és szúnyogok fejlettségi állapotát és számát. Ez alapján tervezik meg a szúnyoggyérítés menetét.

Minél kevesebb a szúnyoglárva, annál kevesebb a kifejlett szúnyog. Éppen ezért érdemes a ház körüli kisebb vizeket lefedni, kiönteni, rendszeresen cserélni. Egy-egy vízzel teli virágcserépben, vödörben, gumiabroncsban, eldugult ereszben százával, akár ezrével fejlődhetnek szúnyogok. Az esővízgyűjtő hordókat ajánlott szúnyoghálóval lefedni, a ház előtti árkokat pedig rendben tartani, hogy hosszabb ideig ne tudjon bennük megállni az esővíz. A ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ plakátot és tájékoztatót készített.