Ahogy közeledik a szeptember, sok családban izgatott várakozás előzi meg az iskolakezdést: új táska, színes füzetek, illatos radír, tiszta tornacipő kerül a gyerekek táskájába. Az ország leszakadó régióiban azonban sokszor nem az öröm, hanem a szorongás lesz úrrá a szülőkön: hogyan tudják előteremteni a legszükségesebbeket?

Komoly állami és civil összefogásra lenne szükség

Az Igazgyöngy Alapítvány, amely Berettyóújfalu térségében dolgozik, idén 718 kérvényt kapott családoktól, akik támogatást kértek az iskolakezdéshez. Bár az alapítvány nem országos hatókörű, mégis rendre érkeznek hozzájuk segélykérések Borsod-Abaúj-Zemplénből és Szabolcs-Szatmár-Beregből is. Ez is jelzi, hogy főként az ország keleti megyéiben a legégetőbb a probléma – de valójában már szinte mindenhol akadnak családok, akiknek a szeptemberi rajt komoly anyagi nehézséget jelent.

Kapcsolódó

Az iskolakezdés költségei ugyanis nem állnak meg a füzetek és a ceruzák beszerzésénél. Bár a szülők többsége igyekszik legalább a legalapvetőbb eszközöket megvenni, a rajzfelszerelés, a tornaöltözet vagy éppen a számológép és körző sokszor kimarad. 

„Nem ritka, hogy a család csak egyetlen darabot tud beszerezni, például egy cipőt vagy egy nadrágot – holott a szülők mindannyian szeretnék, ha gyermekük rendezett külsővel és a szükséges felszereléssel léphetne be az iskola kapuján” – mondta az Economxnak az Igazgyöngy Alapítvány igazgatóhelyettese, Kiss Papp Csilla. Hozzátette:

„Azért fontos ezek megléte, hogy a tanulás iránti motiváció ne vesszen el a gyerekekből már az első nap”.

„Az állam segítségként értelmezi az előre hozott családi pótlékot, de ez nem igazán jelent segítséget, mert a következő hónapban nagyon hiányzik majd. Ilyenkor mindig megnövekszik a kríziskérelmek száma” – közölte Veress Tamás, az alapítvány szociális terület vezetője.

A tankerületek ugyan biztosítanak némi támogatást, de ennek mértékéről, eléréséről kevés az információ. A civil szféra próbál helytállni: szervezetek és magánadományozók próbálják összegyűjteni a szükséges eszközöket, ám az összefogás hiányzik. Mindenki a saját kapcsolatrendszerére támaszkodik, az erőforrások összehangolása nem történik meg.

Pedig erre lenne a legnagyobb szükség.

„Mert más lehetőségei vannak egy civil szervezetnek és az államnak is. Összehangolt munka és segítségnyújtás vezetne célra a társadalmi leszakadás mérséklésében és a hiányok tompításában is. Az emberi méltóság és a jövő generációjának a fejlődése akaraton és a szándékon múlik”

– hangsúlyozta Veress Tamás, aki arról is beszámolt, hogy idén nagyságrendileg 750 gyermek iskolakezdését tudják biztosítani támogatóinak köszönhetően. A tanév közben is tartalékolnak csomagokat, hiszen a segítségre nem csak szeptemberben van szükség.

Hatalmas a különbség a régiókban

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint

1,2 millió ember él Magyarországon a szegénységi küszöb alatt

– és a valós helyzet azóta feltehetően tovább romlott - mondják az alapítvány vezetői. A civil szervezetek kitartása és a támogató közösségek ereje nélkül számos gyermeknek már az iskola kapujában elillanna a tanulásba vetett hite.

A szegénységi küszöb (hátrányos helyzet) kockázatának kitettek aránya 2023-ban Magyarország egészére vetítve 14,7 százalék volt.

A 0–17 éves korosztály létszáma nagyjából 1,7 millió főre tehető, ez mintegy 217 600 gyermeket érint, akik súlyos anyagi vagy társadalmi nélkülözéssel küzdenek.

Ha közelebbről menézzük a legutóbbi adatokat, a KSH adatai azt mutatják, hogy a 2024/2025-ös tanévben az általános iskolások 5,7 százaléka számított hátrányos helyzetűnek. A hátrányos helyzetű tanulók aránya azonban erősen eltér az egyes térségekben.

Győr-Moson-Sopron vármegyében és Budapesten az általános iskolások kevesebb mint 1 százaléka tartozik ebbe a körbe, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben és Borsod-Abaúj-Zemplénben a mutató értéke 13 százalék – vagyis több mint kétszerese az országos átlagnak.

A halmozottan hátrányos helyzetű diákoknál a különbségek még nagyobbak: Budapesten mindössze 0,5, Győr-Moson-Sopronban 0,6 százalék az arány, ezzel szemben Borsodban meghaladja a 22, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig a 19 százalékot. 

Mennyi pénz fordít a problémára az állam?

Nincs egyetlen, jól elkülönített állami költségvetési sor, ami „hátrányos helyzetű gyermekek támogatása” címen szerepelne, emiatt nagyon nehéz pontosan megmondani, mennyit fordít erre a problémára a magyar állam. A támogatások ugyanis több különböző jogcímen, eltérő minisztériumokhoz vagy önkormányzatokhoz kötődve jelennek meg.

Ingyenes tankönyvellátás 2020 óta minden általános és középiskolás gyereknek jár, a költségvetési törvényben évente több tízmilliárdos tétel. 2022-ben kb. 13 milliárd forint ment erre a célra az EMMI beszámolója szerint.

Az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetést az állam 2015 óta fokozatosan kiterjesztette, a Magyar Államkincstár szerint 2022-ben kb. 94 milliárd forintot szánta az iskolai és óvodai közétkeztetés támogatására.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (RGYK) évente kétszer pénzbeli támogatás nyújt, 2025-ben az alapösszeg alkalmanként 6 ezer forint.

Összességében tehát évente legalább 100–120 milliárd forintnyi fellelhető állami forrás áramlik különféle programokon keresztül a hátrányos helyzetű gyermekek támogatására.