Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte, hogy 

ötvenre nőtt azoknak a településeknek a száma, amelyek valamilyen formában önazonossági rendelkezést vezettek be, nincsenek egységes okok és az eszköztár is sokrétű.

Kapcsolódó

A szakértő a Magyar Nemzetnek azt mondta: meglepő, hogy több olyan település is szerepel a listán, amelyre nem lehetett számítani, miközben egyetlen várható település sem került fel rá.

Szerinte az érintett önkormányzatok is az út elején járnak, az eddigi lista közel sem végleges, az persze jelzésértékű, hogy

nem egészen két hónap leforgása alatt a hazai települések másfél százaléka alkalmazott valamilyen rendelkezést.

Nincs egységes álláspont, hogy milyen okból és milyen intézkedéseket foganatosítanak a helyi önazonosság védelméről szóló törvény adta lehetőséget kihasználó önkormányzatok, és az sem kizárt, hogy a későbbiekben budapesti kerületeket is találunk majd a listában - emelte ki.

Az okok a legkülönbözőbbek,

  • a határ menti települések a kulturális identitásukhoz és a magyar nyelv ismeretéhez ragaszkodnak, utóbbit Rajkán például elő is írják, és ehhez a községhez hasonlóan Győrújbaráton is másfél millió forintos egyszeri letelepedési hozzájárulást kérnek;
  • sok településen pedig az elővásárlási jog számít;
  • találni meglepő feltételeket, ilyen például a nyelvismeret vagy a betelepülési hozzájárulás mértéke, a Nógrád vármegyei Hugyag például utóbbival került be a hírekbe, azonban eddig semmilyen információ nem látott napvilágot arról, hogy a helyiek tiltakoztak volna a településük vezetőinek döntése miatt.

Balogh László arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyiek érdekeinek védelmét célzó intézkedések ellen az ott élők idáig nem tiltakoztak, ez pedig jelzésértékű arra nézve, hogy kívülről teljesen más felhangja lehet egy-egy döntésnek, mint helyi lakosként.

Július 1-jén lépett életbe az a törvény, amely lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy feltételekhez kössék a betelepülést. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter azt hangsúlyozta: nem tiltásról van szó, hanem a helyi identitás védelméről és az infrastruktúra fenntartható használatáról. Erről ITT írtunk bővebben.