A kormányzat nemcsak a színpadon, de a színfalak mögött is lázasan készülődik az ukrán aranykonvojban „talált” dollár- és eurómilliók, valamint az aranyrudak megszerzésére. Azt már bemutattuk tegnap, hogy a lefoglalást és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelését egy 2003-as IM–BM–PM együttes rendelet szabályozza. A sors furcsa fintora, hogy azt tegnap éjszaka át is írták. Bár ebben nem szerepel konkrétan Ukrajna, azért jól körbeírta a feltartóztatott pénzszállítók esetét a jogalkotó a nap záróakkordjaként megjelent Magyar Közlönyben.

Nézzük a legjelentősebb változásokat!

A rendelet kap egy fontos kiegészítést, ami jelzi, hogy a helyzet fokozódik. A hatóság a bűnjelet (esetünkben az aranykonvoj tartalmát) indítványra törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési feladat ellátása érdekében, a feladat teljesítéséhez szükséges ideig nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv és polgári nemzetbiztonsági szolgálat őrzésébe és kezelésébe is adhatja. Az újdonságot a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda alá vont polgári nemzetbiztonsági szolgálat bevonása jelenti, eddig ugyanis (2003 óta) a titkosszolgálatok bevonását nem tartotta szükségesnek az aktuális kormányzat.

Szintén sokatmondó változásokat eszközölnek „a bűnjel visszaadása a jogosult részére” című fejezetben. Avagy:

hogyan kapják meg az ukránok a pénzüket, ha kiderül, mégsem illegális cselekményeket akartak abból finanszírozni? 

A friss rendelet kemény feltételeket és szűk határidőket szab:

  • Három hónapos ultimátum és egy beszédes újítás: ha megszűnik a lefoglalás, és a hatóság felhívja az ukrán Takarékbankot a vagyon átvételére, egy teljesen új és szigorú jogi csapda lép életbe. A bűnjelkezelő hivatalosan felszólítja a jogosultat, „és figyelmezteti, hogy a bűnjel az állam tulajdonába kerül”, ha a határozat kézbesítésétől számított három hónapon belül személyesen vagy meghatalmazott útján nem veszik át az értékeket. Ez a passzus azért is kiemelten érdekes, mert korábban a jogszabály egyáltalán nem rendelkezett arról, hogy az át nem vett bűnjel közvetlenül az államra szállna. Eddig a szabályozás csupán a gazdátlan bűnjelek értékesítését (elárverezését) tette lehetővé, méghozzá egy sokkal rövidebb, 30 napos határidőhöz kötve. Ebből is valószínűsíthető a jogalkotó 2003-ban még értelemszerűen nem számolt azzal az eshetőséggel, hogy egyszer egy több tízmilliárd forintot érő ukrán deviza- és aranykonvoj akad fenn a hatósági rostán, amelyet nyilvánvalóan nem lehet csak úgy „értékesíteni”.
  • Az ukránok fizetik a szállítást és a kockázatot: a pénz és az arany nem utazik ingyen. Ha a jogosult postai vagy logisztikai szolgáltatás útján kéri a kézbesítést, annak minden felmerülő költségét és a szállítással összefüggő teljes kockázatot neki kell viselnie.
  • Szigorú adminisztráció: ha az eljárás megszüntetése miatt az állam nem teheti rá a kezét a vagyonra, a bűnjelkezelő (amely immár a nemzetbiztonsági szolgálat is lehet) rövid úton, akár hangfelvétellel rögzítve veszi fel a kapcsolatot a jogosulttal, hogy a ketyegő három hónapos határidőről tájékoztassa.
  • Hatósági kontroll: a nyomozó hatóság és a bűnjelkezelő folyamatosan egyeztet a kézbesítés sikerességéről, árgus szemekkel figyelve, hogy a 3 hónapos határidő lejárta után a büntetőeljárási törvény alapján mikor szállhat a vagyon az államra.

A jogi csapda: egy helyben álló vagyon

Végül a csomag tartalmaz egy olyan módosítást is, amely a Büntetőeljárásról (Be.) szóló törvény egy speciális szakaszára utal. Ha az eljárás során a hatóságok (például a NAV) olyan tényt állapítanak meg, ami miatt egy másik hivatalos szervnél újabb eljárást kell indítani, akkor értesítik azt a szervet.

Az éjszaka megjelent csavar lényege: ha ez az új szerv is lefoglalja a vagyont a maga eljárásában, azt jogilag úgy kell tekinteni, „mintha a jogosult átvette volna a dolgot”. Lefordítva: az ukránok papíron visszakapják a pénzt, a valóságban azonban az egy centimétert sem mozdul a magyar trezorból, csupán egy másik magyar hatóság zár alá vétele lép életbe.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter a módosítások kapcsán leszögezte, a jogrendszer koherenciájának fenntartása és a jogalkalmazás hatékonyságának növelése érdekében szükségessé vált a büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó eljárási és végrehajtási szabályozás felülvizsgálata. Úgy látja, a rendelet célja, hogy elősegítse a jogviták gyors, kiszámítható és egységes rendezését, különösen az elkobzással, vagyonelkobzással és az állam tulajdonszerzésével kapcsolatos eljárások terén.

Nagyon kell a pénz!

Tehát, ahogy arról tegnap írtunk, kétélű fegyverré válhat a magyar államháztartás számára a NAV által lefoglalt, több tízmilliárd forint értékű ukrán deviza- és aranyszállítmány. Míg a pénzmosás gyanújának beigazolódása jelentős, azonnali bevételt hozhat a kihívásokkal küzdő központi költségvetésnek, egy esetleges felmentő ítélet százmilliós kamatterheket, drága trezordíjakat és az elmaradt haszon miatti súlyos kártérítési pereket akaszthat az állam nyakába.

Ugyanakkor amíg a kormányzat még maga is válaszokra vár, addig az Országgyűlés rendkívüli ügymenet alapján fogadta el a „hazánk nemzetbiztonsági érdekei védelmében a szokatlan mennyiségű, Magyarország területén szállított készpénz és aranyrudak kapcsán szükséges intézkedésekről” szóló kormányrendeletet. A jogalkotó nem árult zsákbamacskát, egyértelműen közlik, a rendelet a 2026. március 5-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzés alá vont két gépjármű ügyében született, amelyekben hét ukrán állampolgár tartózkodott. Az autókban összesen 35 millió euró, 40 millió dollár készpénz és 9 darab, darabonként 1 kilogramm súlyú aranytömb volt.

A kormány szerint a szállítás módja, a résztvevők kiléte és az átszállított vagyon eredete a helyszínen nem volt tisztázható, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet. Korábbi információk szerint a szállítók már korábban is jelentős mennyiségű készpénzt mozgattak Magyarországon, így a vagyon magyarországi felhasználása és célja is vizsgálat alá esik.

A rendelet alapján a NAV feladata tisztázni:

  • a vagyon eredetét, célállomását és felhasználásának rendeltetését,
  • a Magyarországon történő szállítás jogcímét és célját,
  • a szállítók személyazonosságát, esetleges bűn- vagy terrorszervezetekkel fennálló kapcsolataikat,
  • a szállítás nemzetbiztonsági következményeit,
  • a vagyon esetleges magyarországi felhasználását,
  • valamint hogy bűnszervezetek vagy terrorszervezetek részesülhettek-e belőle.

A titkos információgyűjtés szabályai szerinti vizsgálatra a NAV legfeljebb 60 napot kapott. A rendelet kimondja, hogy a lefoglalt vagyon a vizsgálat idejére nem adható vissza, azt a NAV határozata nélkül is „lefoglaltnak kell tekinteni és akként is kell kezelni”.

Kapcsolódó