A GKI az új magyar kormány előtt álló rövid és hosszú távú gazdasági kihívásokat bemutató sorozatának első elemzésében Magyarország népességcsökkenésével és annak foglalkoztatási, valamint költségvetési következményeit vizsgálja.
A népesség számának alakulása gazdasági szempontból létfontosságú, mivel meghatározza a foglalkoztatottak számát, az adóbevételek nagyságát, a nyugdíjkiadások összegét és például egészségügyi kiadások jövőbeli alakulását is.
Az elemzők szerint Magyarországon egy nő élete során átlagosan 1,3 gyereket szül, ami jobb arány, mint a V3-as (Szlovákia, Lengyelország, Csehország) országok átlaga, de így is jelentősen elmarad a népesség fenntartáshoz szükséges 2,1-es értéktől. Emiatt Magyarország népessége évről évre csökken, és az elmúlt években az újszülöttek aránya is csökkenni kezdett a népességen belül.
A folyamat 4-5 évvel később kezdődött el nálunk, mint a V3-ak esetében, és az elöregedés felgyorsulását jelzi. Hazánkban kiemelkedően magas az öregedési index (147), amely a száz 14 év alatti személyre jutó 65 évnél idősebbek számát mutatja.
Az elemzés idézi a KSH adatait, amely rámutat, hogy a népességfogyással együtt a foglalkoztatottak száma is csökken.
2026 első negyedévében 65 ezer fővel elmaradt az előző év azonos időszakához képest. A GKI arra számít, hogy a foglalkoztatottak száma 2030-ra 4 millió 388 ezer főre (-5,2 százalék) esik vissza 2025-höz képest demográfiai okokból. Mindez már rövid távon is alacsonyabb bevételt és jelentősen nagyobb kiadást jelent a költségvetésnek - jegyzik meg.
Míg a munkaerő-kínálat szűkülése erősíti a munkavállalók alkupozícióját és élénkíti a bérnövekedést, addig a vállalatok számára ez jelentős költségnyomást és toborzási nehézséget jelent - hívja fel a figyelmet a GKI.
Ezzel szemben a mesterséges intelligencia és az automatizáció térnyerése éppen ellentétes irányú folyamatokat indít el, ugyanakkor e két ellentétes hatás végső eredője és pontos mértéke egyelőre bizonytalan.
Az elemzés szerint a költségvetési bevételek a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok mérséklődése és az áfabevételek visszaesése miatt összesen 680 milliárd forinttal csökkennek 2026-2030 között mai árakon. Ugyanakkor a nyugdíjkiadások emelkednek: várhatóan 230 milliárd forinttal több lesz a nyugdíjkifizetés a demográfiai változások miatt a jelenlegi rendszer alapján 2025-ös árakon. Amennyiben további jóléti intézkedések történnek, úgy a kiadások tovább emelkednek.
2010 óta a vándorlási forgalom mindkét irányban intenzívebbé vált, ugyanakkor a bevándorlás dinamikája folyamatosan ellensúlyozni tudta az elvándorlást.
Ennek eredményeként a migrációs mérleg minden évben pozitív volt, ami átlagosan évi közel 18 ezer fős többletet eredményezett a népességben. Az elkövetkező években a nettó migráció népességnövelő hatása csökkenhet, mivel a bevándorlás nagyrészt vendégmunkásokat jelent, akiknek számát az új kormány mérsékelni kívánja.
Összességében a régiós trendekkel összhangban Magyarországon sem várható fordulat a demográfiai folyamatokban, sőt, a kedvezőtlen mutatók további gazdasági nehézségeket vetítenek előre. Mivel ezek a trendek rövid távon nem fordíthatók meg, a hangsúlyt a demográfiai hatások kezelésére és az adaptációra érdemes helyezni a GKI szerint.