A francia ADN Tourisme turisztikai szövetség legfrissebb
jelentése szerint a júliusi zavargások csak kisebb, átmeneti lassulás okoztak az idegenforgalom számaiban. Ahogy az a sajtóban korábban körbefutott, a francia hatóságok 2020-ban 34 millió, 2021-ben pedig 45 millió vendégérkezést regisztráltak az országban, és 2022-ben már csak Párizs egymaga 44 millió turistát fogadott.
Ezzel Franciaország a koronavírus járvány ellenére megőrizte turisztikai világvezető pozícióját és a bevételek tekintetében a második helyen álltak, állnak: 2020-ban 28,5 2021-ben 35, 2022-ben 58 milliárd euróval. (Tavaly változatlanul csak Spanyolország ért el magasabb, 68 milliárd eurós bevételt a turizmusból.)
A 2023-as év pedig különösen jól indult, az adatok alapján jócskán
volt ok optimizmusra: az actu.fr szerint 2023. január elseje és június 30.
között 21,5 millió turista regisztrált Párizsban, és az előző év hasonló időszakához
képest mindez 17 százalékos növekedést jelentett.
Ráadásul a júliusi, augusztusi foglalások is biztatóak
voltak, az Atout France igazgatója egy sajtótájékoztatón arról beszélt, a
nyaralás a franciák számára szent, menjenek akár kevésbé messzebb, akár rövidebb
időre, de a lényeg számukra a pihenés.
És ekkor jöttek a
zavargások
A Napi.hu az események kellős közepén megírta, a
párizsi turisztikai iroda vezetője, Jean-Francois Rial a Le Figarónak úgy
nyilatkozott, a júliusi tartózkodásukat a francia fővárosba tervező külföldi
turisták 20-25 százaléka előreláthatólag visszamondja foglalását és személy
szerint már annak is örülne, ha 2024 nyarára rendezhetnék a problémákat.
A Le Monde pedig arról írt, a turisztikai szektor komolyan
fél attól, hogy a történtek hosszú távon lerombolják Franciaország képét, és becslésük
szerint az ágazatban okozott kár már most jócskán meghaladja az egymilliárd
eurót.
Ám nem akadt olyan francia régió, ahol ne lettek volna nyugtalanok az érintettek. Lyonban mintegy 60 embert tartóztattak le július 4-éig. A városban történt pusztítás mértékére jellemző volt, hogy az emberek napokig nem mertek újra kiállításokra, moziba, múzeumokba menni. Marseille-ben pedig akadt olyan kisebb hotel, amely a foglalások 20 százalékának törlése miatt öt nap alatt háromezer eurót vesztett, ez egy hónap alatt 18 ezer euróra rúghat, mely összeget nem lehet kigazdálkodni.
Mégis kukorékolhat a
gall kakas
Az ADN Tourisme jelentése most arról számol be, hogy a júliusi
zavargásoknak nem volt lényeges hatása, a ribillió időszakában csak „kisebb lassulás
volt tapasztalható az érdeklődésben”, ám a július második fele, és az augusztus már figyelemreméltó
emelkedéssel zárt, és az idei turisztikai év várhatóan minden korábbi csúcsot
megdönt.
Ezt alátámasztja, hogy a nyári hónapokban – zavargások ide, vagy oda - 29 százalékkal több turistát fogadtak a repülőterek, vagyis semmi
sem igazolódott be a pesszimista jóslatokból. A növekvés elsősorban a közép- és
hosszútávra érkező ázsiai turisták visszatérésének köszönhető, de jelentős
szerepet vállaltak az amerikai és ezen belül is a latin-amerikai (brazil,
chilei) turisták.
A Migrációkutató Intézet vezető elemzője, Sayfo Omar az EconomX kérdésére elmondta:
egyértelmű, hogy mégis jó szezont zárt a francia idegenforgalom. Ennek egyik oka lehet, hogy a zavargások kevesebb, mint egy hétig tartottak és jellemzően olyan területeken zajlottak, ahova egyébként sem nagyon járnak turisták.
Azért itt sem kolbászból
van a kerítés
Abban semmi meglepő nincs, hogy a turisztikai szövetség
felmérése szerint a nyaralásra indult francia állampolgárok 88 százaléka
országon belüli desztinációt választott. Ez hagyomány, és az ország földrajzi
adottságainak köszönhetően mindenki meg is találja a kedvtelésének
legmegfelelőbb lehetőséget.
Ám az adatok arról is tanúskodnak, a népesség negyven
százaléka pénzügyi okok miatt nem nyaralt az idén.
