Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kiegészítette korábban benyújtott indítványát az aranykonvoj ügyében az ukrán pénzszállítók jogi képviselője. Horváth Lóránt ügyvéd a legutóbbi fejleményekre, köztük Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) korábbi főigazgatójának meggyanúsítására hivatkozva ismét azt kezdeményezte, hogy az ügyben további magas rangú döntéshozókat is hallgassanak ki gyanúsítottként.
Az ügyvéd korábban Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs korábbi titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár, Demeter Tamás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egykori bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese, valamint Hajdu János felelősségének vizsgálatát kérte. A HVG által közölt mostani kiegészítésben a korábban megjelölt bűncselekmények – köztük a jogellenes fogva tartás és a kényszervallatás – mellett a hivatali visszaélés gyanúja is szerepel.
A nyomozás középpontjában a márciusi TEK-akció áll, amikor az M0-s autóút egyik pihenőhelyén két ukrán pénzszállító járművet állítottak meg. A hét ukrán állampolgárt bilincsben, kámzsával a fejükön állították elő. Az ügyészség szerint Hajdu János utasítására a műveletet bűncselekmény gyanújára hivatkozva hajtották végre. A volt TEK-főigazgató panasszal élt a gyanúsítás ellen, a terhére rótt cselekményeket nem ismerte el, és szabadlábon védekezik.
Horváth Lóránt szerint ugyanakkor a rendelkezésre álló információk alapján további bűncselekmények gyanúja is felmerülhet. Az ügyvéd azt is kifogásolja, hogy az ügyészség nem kezdeményezte Hajdu János őrizetbe vételét vagy letartóztatását, miközben álláspontja szerint az érintettek kapcsolatrendszerükre és befolyásukra tekintettel alkalmasak lehetnek a nyomozás befolyásolására vagy akár a büntetőeljárás alóli kivonására. Mint azt korábban megírtuk, hétfőn este a jogellenes fogvatartás bűntette miatt indult nyomozásban a Fővárosi Nyomozó Ügyészség pusztán csak gyanúsítottként hallgatta ki Hajdu Jánost. Ennek kapcsán megszólalt Magyar Péter és Orbán Viktor is, amiről szintén beszámoltunk.
A közlemény szerint az ügyvédi iroda egy olyan, a Fővárosi Törvényszéken készült ügyészi feljegyzésre is hivatkozik, amely szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal jelentése már az intézkedés elrendelésekor sem támasztotta alá sem pénzmosás, sem más bűncselekmény gyanúját, és nem azonosított nemzetbiztonsági kockázatot sem. Az ügyvéd ebből arra következtet, hogy a pénzszállítmány lefoglalásának és az elfogásnak nem volt megfelelő törvényi alapja.
Horváth Lóránt szerint a döntéshozók a rendelkezésükre álló információk alapján nem járhattak el jóhiszeműen, mivel ismerték azt a jelentést, amelyre az intézkedés épült. Álláspontja szerint ezért nem állítható, hogy téves vagy hiányos információk alapján rendelték el az akciót.
Az ügyvédi iroda meggyőződése szerint az érintett vezetők tisztában voltak azzal, hogy az elfogás, a fogva tartás és a pénzszállítmány visszatartása nem rendelkezett megfelelő jogi alappal. Közleményük szerint ennek ellenére döntöttek az intézkedés végrehajtásáról, amely szerintük politikai haszonszerzést szolgálhatott, miközben súlyos személyi és vagyoni joghátrányt okozott az érintetteknek.