Elsősorban pénzügyi nehézségek miatt nem vágnak bele külföldi tanulmányokba a magyar diákok. A hallgatók 53 százalékának nagyon nagy akadályt jelentene a külföldi tanulmányokkal járó pénzügyi ráfordítások előteremtése – ez derül ki az Eurostudent elemzéséből. A kutatásban 14,8 ezer hallgató válaszolt a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre.
A magyarországi hallgatók alig 4,5 százaléka vett részt – akár a jelenlegi, akár valamelyik korábbi magyarországi felsőfokú képzése alatt – tanulmányi mobilitási programban, vagyis tanult külföldi felsőoktatási intézményben, három százalékuk pedig külföldi szakmai gyakorlaton vett részt a mindenkori felsőoktatási tanulmányai keretében.
A rövidebb idejű programokat tekintve:
- 2 százalék járt külföldi kutatóúton, terepgyakorlaton,
- 1 százalék vett részt nyári vagy téli egyetemi kurzuson,
- 4 százalék nyelvtanfolyamon,
- 9 százalék pedig valamilyen egyéb külföldi tanulási tevékenységben vett részt.
Hosszabb idejű külföldi mobilitási lehetőség - részképzésen vagy szakmai gyakorlaton összesen a hallgatók 7 százaléka vett részt.
És nagyon ritka, hogy egyidejűleg mindkét tanulmányi programban részt vegyen egy hallgató – derül ki a tanulmányból.
A nagyobb arányt mutató tanulmányi mobilitási programokban többnyire Erasmus-ösztöndíj programban való részvétel attól is függ, hogy a hallgató jelenleg milyen képzésben tanul, hiszen a kérdés nem csupán a jelenlegi képzési programra, hanem a teljes felsőoktatási életútra vonatkozott. Ugyanakkor az Erasmus-ügy már több mint egy éve felforgatta a hazai felsőoktatást. 2022
év végén az Európai Bizottság a közérdekű vagyonkezelő alapítványok
által fenntartott egyetemek és kutatóintézetek esetében megtiltotta az
uniós intézményrendszernek, hogy szerződést kössenek az érintett
intézményekkel.
Idén január elején Navracsics Tibor területfejlesztési
és közigazgatási miniszter azt mondta:
látótávolságban sincs, hogy a kormány megegyezzen az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa további finanszírozásáról.
Összehasonlítva a 2022 tavaszi és a 2023 tavaszi időszakot az látszik,
hogy nagyjából 30 százalékos visszaesés történt a beadott pályázatok
tekintetében – erről itt írtunk bővebben.
Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár még novemberben számolt
be arról, hogy az Erasmus+ programból tavaly januárban kizárt
modellváltó egyetemek hallgatói, oktatói és kutatói számára a kormány
egy új külföldi csereprogram koncepcióját fogadta el. 2024. január 15-től január 29-ig küldhették be a külföldi mobilitások megvalósítására vonatkozó pályázataikat a modellváltó intézmények hallgatói, oktatói és munkatársai. Az államtitkár akkor azt is hozzátette: az új program 10 milliárd forintos keretből gazdálkodik, és mintegy 8 ezer diáknak, oktatónak és kutatónak biztosítja majd a külföldi egyetemen töltött félév lehetőségét.
A mesterképzésre járók bátrabbak
A
Eurostudent kutatása szerint a legnagyobb arányban a jelenleg
mesterképzésen tanulók 10 százaléka jelezte, hogy volt tanulmányi céllal
részképzésen külföldön. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a
nemzetközi tanulmányi részvételi tapasztalat valamivel gyakoribb a
jelenleg részidős képzésre járók között.
Az átlagos mértéket meghaladó a külföldi tanulmányi tapasztalata van:
- a bölcsészettudományi (8 százalék),
- az államtudományi (7 százalék),
- a gazdaságtudományi (6 százalék)
- és a művészet (6 százalék) képzési területen tanulóknak.
A
jelenleg műszaki, orvos- és egészségtudományi, informatikai és
természettudományi képzési területek hallgatói között viszont mindössze két-három százalék azoknak az aránya, akik eddigi felsőoktatási életútjuk
során jártak már részképzés céljából külföldön. Azok a hallgatók, akik eddig sem szereztek semmilyen külföldi tanulmányi tapasztalatot, azoknak a 67 százaléka a jövőben sem akar részt venni ilyen
lehetőségben.
A többiek között pedig 5 százalék a
válaszadáskor már megtette az előkészületeket kiutazása érdekében, 28
százalék még nem kezdte el ugyan a szervezést, de tervezi, hogy
tanulmányai során valamikor részt venne ilyen programban. Az átlagosnál
gyakrabban terveznek külföldi résztanulmányokat a jelenleg nappali
munkarendben tanulók, illetve az alap- és osztatlan képzésekre járók.
A
külföldi tanulmányokra nemet mondók között sokan jelölték meg azt is,
második és harmadik leggyakoribb oknak, hogy nem szeretnének a saját családjuktól, gyermektől vagy a szülőktől, barátoktól távol lenni. Utóbbi okok a
kiutazást nem tervezők között 48 százalékban komoly visszatartó erő.
A hallgatók több mint egyharmada munkája elvesztésétől is tart,
tízből legalább három hallgató pedig valamilyen képzéssel, intézményi
keretekkel kapcsolatos akadályt említett: mint például az
információhiányt, a jelentkezési folyamat összetettségét, nehézkességét,
vagy azt, hogy képzése időkeretébe, követelményeibe nem tudja
beilleszteni a külföldi részképzést.
Ugyanennyien vannak
azok, akiket a nyelvtudás hiánya tart vissza. Többeket saját
motiválatlanságuk, vagy a nem elegendőnek ítélt személyes támogatás,
esetleg a kreditelismertetés nehézségei tántorítanak el a külföldi
részképzéstől.
A hallgatók 21 százaléka jelezte közepesnél erősebb visszatartó erőként azt, hogy nem találna megfelelő képzési programot, vagy olyan indokot, hogy korlátozottak a beutazási lehetőségek esetleg egészségi problémák miatt nem vág bele a külföldi tanulásba.
A tanulmányból az is kiderült, hogy a végzést követően a hallgatók 90
százaléka tervez tartósan vagy átmenetileg Magyarországon dolgozni, míg
10 százalékuk biztosan, vagy valószínűleg nem itthon vállalna munkát.
Külföldi
munkavállalást jóval kisebb arányban terveznek a hallgatók, de 46
százalékuk számára ez is reális alternatívaként jelenik meg tartósan vagy csupán átmenetileg. Az
átlagosnál gyakrabban tartják elképzelhetőnek a külföldi munkavállalást
a nappali képzésben tanulók, 53 százalékuk szívesen menne külföldre
dolgozni.
A képzési területek közül pedig a
természettudományi (59 százalék), az informatikai (52 százalék) és a
művészeti (64 százalék) oktatásban tanulók között a leggyakoribb, hogy
szívesen kipróbálnák magukat más országban is.
A
legkevésbé a pedagógusképzésben (24 százalék) és a hitéleti képzésben
(17 százalék) résztvevők vágynak külföldi munkára.
