Az ELTE PPK kutatói azt tűzték ki célul, hogy felállítják a munkafüggőség kognitív profilját, mivel korábban meg nem született erről hasonló kutatás. A vizsgálat eredményeit a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelentették meg.

Az eredmények alapján a munkafüggőség negatív következményei nagyon hasonlít más viselkedési addikciókéhoz, mint a játékszenvedély vagy a szexfüggőség.

A kutatók magyarázata szerint nincs általánosan elfogadott meghatározása a munkafüggőséknek, és hivatalosan nem tekintik mentális zavarnak sem. Ugyanakkor annyi bizonyosan elmondható, hogy az ilyen személyeknek olyan túlzott az igénye a munkára, hogy az észrevehetően a testi és a lelki egészségükben is zavarokat okoz, ahogy a társas életükben és a személyes kapcsolataikban is. Ha nem dolgozhatnak, akkor pszichológiai elvonási tüneteik vannak, a munkamennyiség csökkentésére tett kísérleteik rendszerint sikertelenek – írják.

Elmondásuk szerint a szakembereket azért foglalkoztatja egyre inkább ez a probléma, mert országtól függetlenül 7 és 40 százalékra tehető a munkafüggőség előfordulási aránya a népességet tekintve.

Az ELTE PPK kutatói azokat vonták be a személyes jelenlétű vizsgálatba, akiknél magas, illetve akiknél alacsony a munkafüggőség kockázata. A két csoportnak különféle neuropszichológiai teszteket és memóriafeladatokat kellett elvégeznie.

A magas kockázatú csoportba tartozók jobbnak bizonyultak az olyan feladatokban, amelyek során egy információt rövid ideig emlékezetben kellett tartani.

Ebben az olyan tulajdonságaik segítették őket, mint a kitartás, a lelkiismeretesség és a perfekcionizmus. A komplexebb feladatokban azonban rosszabbul teljesítettek.

A kutatók magyarázata szerint a multitaskingnak hangsúlyos szerepe van a munkafüggőségben, ami összefügghet a korlátozott munkamemória-kapacitással. Ezért, bár a függőségben szenvedők több időt töltenek munkával, a teljesítményük mégsem jobb, mint kollégáiké.

A kutatás rámutatott arra is, hogy a függők rosszabb gátló kontrollal rendelkeznek, ami ezt jelenti, hogy a nem odaillő gondolataikat és impulzusaikat nehezebb tudják elnyomni, emiatt gyakran hevesen reagálnak, anélkül, hogy azt alaposabban megfontolnák.

 

 

 

A munkamánia káros, avagy a ló egyik oldalán sincs semmi

Az alkoholistát és a drogost elítéli a közvélekedés, de a munkamániást elismeri. Következetlenek vagyunk a függőségek megítélésekor, pedig mindegyik során ugyanaz az ártalmas, leépítő berögződés ismétlődik végtelenül.