A megújuló energián alapuló épületgépészeti rendszereknél kiemelten fontos annak ismerete, hogy milyen épülethez illesztjük az adott megoldásokat. Az ilyen fejlesztések a hagyományos energiaellátásnál differenciáltabb megközelítést igényelnek − mondta a Napi Gazdaságnak Tóth Gábor, a KÉSZ-csoporthoz tartozó, szegedi székhelyű Magyar Technológiai Gyártó és Szerelőipari Kft. (Matech) ügyvezetője. Tóth szerint jelentősen fejlődött az építőipari kivitelezők és beruházók körében az energiatudatosság, a felelősen gondolkodó társaságok egyre érzékenyebbek a téma iránt, ezért a terület komoly potenciállal rendelkező, feltörekvő piaci szegmenst jelent.

A Matech tevékenységének egyik fontos területe a megújuló energiákat hasznosító komplex rendszerek tervezése, kivitelezése, üzemeltetése, többek közt szoláris energia, geotermikus hő, biomassza-hasznosítás, az épületszerkezetbe integrálható hűtési és fűtési rendszerek. Mindazonáltal egy-két kiemelt projekttől eltekintve ezek alkalmazása egyelőre gyerekcipőben jár Magyarországon − tette hozzá. A Matech projektjei közül fő példaként a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának megépítését emelte ki az ügyvezető, itt a geotermikus energia felhasználása mellett napelemeket is felszereltek. A szegedi belvárosban megvalósuló Agóra Projektben is részt vesz a társaság, a fejlesztés jelentős része egy teljes egészében megújuló energiát használó épület létrehozásáról szól, szintén a geotermikus és a napenergia hasznosítására alapozva. A mérnöki karon 24 geotermikus szondát telepítettek hőszivattyús hőhasznosításhoz (43 kilowattos fűtési és 34 kilowattos hűtési teljesítmény kiszolgálásához). Az Agórán 50 geotermikus szondát telepítettek hőszivattyús hőhasznosításhoz (160 kilowattos fűtési és 166 kilowattos hűtési teljesítmény kiszolgálásához).

Tóth szerint az energiatakarékos technológiák akár új építésű, akár már meglévő épületeknél alkalmazhatók, a társaság tapasztalatai szerint jelenleg a korszerűsítési projektek jelentik a legfőbb célterületet. Magyarország szempontjából a legnagyobb lehetőségeket a geotermia, a napenergia és a biomassza jelenti, ezen energiahordozók támogatását azonban mind a közintézmények, mind a lakosság körében erősíteni kell − hangsúlyozta Tóth. A Matech tapasztalatai szerint az elsődleges megrendelői kört a közintézmények, illetve a különféle nagyobb beruházások jelentik, nem irreális azonban a lakossági szektor bevonása sem. A lakosság energiafelhasználása komoly mértékben hozzájárul a teljes szén-dioxid-kibocsátáshoz, ezért a 30-40 éves családi házak energetikai felújítása markánsan befolyásolhatja a negatív környezeti hatásokat. A lakossági felújítások azonban elsősorban a támogatási koncepciótól függnek, a háztartások terhei jelenleg azonban túl magasak, így ez csak hosszabb távon jelenthet perspektívát − tette hozzá Tóth.

Az energiatakarékos kivitelezés akár 50 százalékos többletköltséget is jelenthet, egy megfelelően összeállított beruházási tervvel, a bekerülés és a későbbi üzemeltetés költségeit is figyelembe véve azonban már jelentősen csökken a különbség. A műszaki megoldásokat mindig lehet racionalizálni, a konkrét pénzügyi keretekhez igazítani, egy megfelelő rendszer kialakítására azonban mindig van lehetőség − hangsúlyozta az ügyvezető. A megújuló energián kívül nagy jelentősége van olyan tényezőknek is, mint az épület tervezése, kialakítása, a felhasznált anyagok, a tájolás vagy éppen az árnyékolás. Egy adott bekerülési összeghez mindig kialakítható egy energiafelhasználási volumen, amelyhez társítható egy, a beruházó által meghatározott megtérülési időtartamnak megfelelő műszaki tartalom.

A meglévő épületek felújításánál az első lépés a szigetelési anomáliák megszüntetése, azaz a hő épületben tartása. Emellett a gépészeti, hidraulikai rendszereken is sokat lehet spórolni, illetve ehhez kapcsolódóan jelentős szerepet játszhat a hidraulikai elosztórendszerek kiegyensúlyozottságának áttekintése, optimálissá tétele. Az energiatakarékosság szempontjából jó lehetőségeket rejt a központi hőtermelő rendszerek racionalizálása, illetve a nyári időszakban az árnyékolás, bizonyos műszaki helyzetekben pedig a szoláris energia kihasználása − utóbbi főleg a használati meleg víz előállításában játszhat szerepet. Az elmúlt időszak tapasztalata, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek a fotovoltaikus (azaz napenergiából áramot termelő) erőművek, ahol a kormányzati támogatásokkal együtt ígéretes a jövőkép. A szegedi egyetemen megvalósított fejlesztés során a szakemberek mérőszondát is telepítettek a geotermikus rendszerben, amellyel mérhetővé válik a földkéreg hővezetése. Az összegyűjtött adatokat mind a társaság saját kutatásaiban, mind az egyetem a szakmai munkájában hasznosíthatja. Hosszabb távon egy országos adatbázis jelentősen megkönnyítené a geotermikus energia beruházásait, a szondák telepítése ugyanis komoly vizsgálatokat igényel − tette hozzá az ügyvezető.