BUX 140842.29 -0,6 %
OTP 45350 -0,96 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Bojkottálták a fideszesek az Alaptörvény-módosítást, de csak késleltethetik az elkerülhetetlent

Bár a Fidesz-frakció tagjai azt mondták, nem kívánnak asszisztálni a Tisza ideiglenes alkotmányozásához, ám ezzel nem tudnak gátat szabni a kétharmados parlamenti többségnek. Magyar Péter sem tartotta magában véleményét.

2026. július 8. szerda, 18:13

Fotó: MTI/MTVA / Bruzák Noémi - Az Országgyűlés rendkívüli ülése 2026. július 7-én. Az első sorban Velkey György államtitkár, Görög Márta igazságügyi miniszter
Az Országgyűlés rendkívüli ülése 2026. július 7-én. Az első sorban Velkey György államtitkár, Görög Márta igazságügyi miniszter
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Miután az Országgyűlés rendkívüli ülésén több mint tíz órát vitáztak az Alaptörvényről, hajnalig elnyúlt az ülés, és a szavazást bojkottálták az ellenzéki Fidesz képviselői kedden. Keretezésük szerint nem kívánnak az „önkényhez” asszisztálni, sem a részletes vitában, sem a zárószavazáson nem kívánnak részt venni – habár a Tisza frakciója önmagában, nélkülük is bőven elég létszámot ad a kétharmados többséghez.

A sürgősségi eljárással tárgyalt módosítás kapcsán a fideszes oldalon azt is kifogásolták, hogy a társadalmi egyeztetés túl rövid volt. A tárcavezető azonban jelezte, az Alaptörvény-módosításhoz a vonatkozó jogszabályok alapján nem szükséges társadalmi egyeztetés. A mostani véleményezés a társadalmi párbeszéd első lépcsője volt, míg az alkotmányozási folyamat során egy későbbi, szélesebb körű egyeztetésre kerülhet sor – húzta alá.

A Tisza-kormányhoz fűződő 17. Alaptörvény-módosítás így még nem lett elfogadva, Görög Márta igazságügyi miniszter késő este háromnegyed 10 környékén mondta a zárszót. Ezután került sor a kriptoeszközökről, a közlekedésről és a mezőgazdaságról szóló javaslatok tárgyalására.

A Magyar Péter miniszterelnök által benyújtott kvázi alkotmánymódosítás többek közt az alábbiakat foglalja magába:

  • 12 éves cikluskorlátot vezet be a parlamenti képviselőknél;
  • felállítja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt;
  • Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnök megbízatását megszüntetné, és új köztársaságielnök-választást tenne lehetővé;
  • visszahozná a 70 éves felső korhatárt az Alkotmánybíróságon, így megszűnne Polt Péter, az Ab elnökének megbízatása is; és
  • visszanevezi a vármegyéket megyékre.

Megszavazták viszont, ellenszavazat nélkül és 188 igen szavazat mellett, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, amelynek publikálását szimbolikus dátumra időzítik: az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanásának 70. évfordulóját megelőző estére.

A kormányfő sem hagyta szó nélkül, hogy végül a késő esti órákig tartott a parlamenti vita:

Az ellenzék meghirdette az “önkény” elleni harcot. Hajnalig tartó vitával akarták akadályozni a munkát. Aztán este 11-kor elfáradtak, és bejelentették, hogy inkább bojkottálják az ülést

– írta Magyar Péter szerdai reggel a közösségi oldalán.

Ismert, a keddi ülésen a KDNP képviselőcsoportját vezető Rétvári Bence napirend előtt arról beszélt, a Tisza szerinte gyengíti a demokráciát, és az önkény kiépítésének útját vázolta fel, miközben az európai gyakorlatot hiányolta. Az erre reagáló tiszás Velkey György államtitkár szerint a felszólalás mögött a félelem, vagy a hatalom elvesztése felett érzet iszonyat húzódik meg. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője is úgy vélte, az önkényt meg kell állítani, majd amellett tört lándzsát, hogy a mindenkori köztársasági elnök juttatásai 1990 óta törvényben szabályozottak. A kormánypárt részéről Csontos Bence államtitkár úgy reflektált erre, hogy azok vádolják önkénnyel a kormányoldalt, akik 16 év alatt lebontották a jogállamot, és egy szűk elit meggazdagodását célzó rendszert építettek ki. Mint érvelt, a módosítással nem kiszélesítik, hanem éppen korlátozzák a kormány mozgásterét.

Ez is érdekelhet