Ahogy a Napi.hu is megírta, hogy eddig tisztázatlan körülmények
között péntekről szombatra virradó éjszaka egy személyautó elütött egy
kerékpárost, majd összeütközött egy másik autóval az Árpád hídon. A balesetben
többen megsérültek, egy férfi a kórházban meghalt.

A közlekedési szakjogász szerint a nyomozás értelemszerűen
még gyerekcipőben jár, nem tudni mi lesz a vádemelési javaslat, halált okozó
közúti veszélyeztetés, vagy más törvényi tényállást állapítanak meg.

Az is biztos, hogy a nagy értékű gépjármű vezetője olyan
sebességet választott, amellyel utassá tette magát az autóban, de még nem
tudhatjuk, volt-e kátyú, volt-e durrdefekt, mi történt pontosan.

Nem mindenki alkalmas
a vezetésre

Magyarországon mindenki úgy gondolja, a vezetés alanyi jog,
ám ez nem feltétlenül van így. Három csoportra lehet osztani a járművezetőket.
Az egyikbe a kezdő sofőrök és a koruknál, gyakorlatoknál fogva bizonytalan
sofőrök. Ők könnyen hozhatnak rossz döntéseket, rutin vagy koncentráció
hiányában, vagy lassabb reagálásuk nem látják előre az adott közlekedési
szituáció lehetséges kimenetelét. Természetesen például a kezdő megszerezheti a
szükséges rutint és magabiztosságot, de a többieket illetően a szakjogász már
nem bizakodó.

A másik csoport már jóval veszélyesebb, teljesen bizonyosak
abban, hogy haladásuk mindenkinél fontosabb, ha pedig sértve érzik magukat, bosszúra
szomjaznak, jön a büntető fékezés, vagy a levillogás. Esetükben az eljáró bírák
szinte minden esetben rendelnek ki pszichológus szakértőt az alkalmasság
megállapítása céljából.

A harmadik csoport szerencsére a legnépesebb, ténylegesen
közlekedési eszköznek tekintik az autót, de mindannyian hibázhatunk, kis
túlzással, ha beül valaki az autójába, közlekedési értelemben potenciális
elkövetőnek tekinthető.

Ritka egyébként az olyan sofőr, aki szabálysértés, hiba
nélkül át tud hajtani Budapesten, erre még minden autósoktató sem képes.
Továbbá: annak idején létezett egy biztosítási termék, amely alapján kiegészítő
biztosítást lehetett kötni gyorshajtásra. Ezt persze a Magyar Nemzeti Bank
elkaszálta, ám a piac mégis jelezte, erre van igény.

Túl súlyosan ítélik
meg a közlekedési szabálysértőket?

Dr. Csordás Levente szerint ez így nem jelenthető ki, hiszen annyi
egyéb körülmény felmerülhet. Például nem először ült ittasan az autójába,
akadtak más ügyei is. A másik jellemző eset, hogy az ittas járművezető
elszámítja magát és reggel úgy ül autóba, hogy az éjjeli alkohol még a vérében
van.

Ráadásul a magyar bírák nagyon is korrekten minden körülményt
megvizsgálnak az eset kapcsán. Például valaki rendszeresen kezelésre viszi
hozzátartozóját, vagy a taxisnak a kenyerét veszi el a döntés.

Ám megfigyelhető, a közlekedési ügyekben túlnyomóan
kirendelt védők járnak el (6.000,- Ft/óra + 3 óra felkészülési díj, nyomozási
szakban ettől kevesebb), akiket rosszul fizetnek, és velük szemben ott van a
profi ügyész. Nem véletlen ebben a körben 95 százalék fölötti az ügyészség vád eredményességi
statisztikája. Tehát 5 százaléknál kevesebb esélye van felmentő ítéletre annak, aki ma
Magyarországon vádlottként bíró elé áll.