Az alapellátás válságának újabb, szimbolikus ügye bontakozott ki a budapesti XIII. kerületben: szerződéses vita után elvesztette pénzért vásárolt praxisát Horváth Ákos háziorvos. Az eset túlmutat egyetlen körzet sorsán, és ráirányítja a figyelmet a praxisjog, az önkormányzati érdekek és a háziorvosi rendszer strukturális problémáira – írja a Népszava.

A konfliktus előzménye, hogy tavaly év végén lejárt a XIII. kerületben 41 felnőtt háziorvos és 14 házi gyermekorvos feladatellátási szerződése. A felnőtt körzetek egy csoportja – ügyvéd közreműködésével – közösen tárgyalt az önkormányzattal az új, ötéves szerződésekről. Horváth Ákos szerint rugalmasabb rendelési időt, lazább helyettesítési szabályokat és a praxisüzemeltetési díj elengedését kezdeményezték. Állítása szerint a végül megküldött szerződéstervezet több ponton eltért a korábbi szóbeli megállapodástól, ezért nem írta alá.

Az önkormányzat szerint Horváth Ákos a rendelési idő heti 20 óráról 15 órára csökkentése és a délutáni rendelés megszüntetése mellett érvelt, majd december 15-én írásban jelezte, hogy nem kívánja aláírni a szerződést. December 30-án ugyan jelezte aláírási szándékát, de addigra – mint írták – az összes érintett háziorvos december 23-ig aláírta a szerződését, vagy időpontja volt az aláírásra, ezért az önkormányzat már kérte a kormányhivataltól a helyettes kijelölését.

Ki kellett üríteni a rendelőt

Horváth Ákos január 5-én e-mailben kapta meg az értesítést, hogy lejárt a szerződése, és ki kell ürítenie a rendelőt. A Bessenyei utcai praxisból közel 2600 beteget osztottak szét két másik körzet között, amelyek saját betegeik mellé kapták a napi mintegy százfős pluszforgalmat.

A történet pénzügyi tétje sem elhanyagolható. A praxisjog 2000 óta vagyoni értékű jog, amely elvileg adható-vehető, de az új orvos csak akkor kezdheti meg a munkát, ha az önkormányzat szerződik vele. Ha egy praxis fél évig nem talál vevőt, a jogszabály szerint ingyen az önkormányzatra száll.

Kapcsolódó

Horváth Ákos 20 éve 8 millió forintot fizetett a körzetért; most kérdés, talál-e a helyhatóság számára is elfogadható vevőt.

A probléma rendszerszintű, mára már ezer fölé nőtt a betöltetlen háziorvosi praxisok száma. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint a falusi praxisok körülbelül 27 százaléka üres vagy helyettesítéssel ellátott, sok helyen a háziorvos csak heti 4–6 órát van fizikailag jelen, a többi ellátás távorvoslás.

A kamarai védelem is meggyengült: miután a kormány megszüntette a kötelező kamarai tagságot, a korábban vitás körzetekre alkalmazott „védett” státusz elvesztette erejét. A rendszerben eközben nő a nyomás: egyre kevesebb háziorvosra jut egyre több páciens, miközben a finanszírozás döntően bértámogatás, ami a praxis értékét is bizonytalanná teszi.

Komáromi Zoltán szerint a meghirdetett praxisokra „gyakorlatilag senki nem jelentkezik”, sok orvos egy év után inkább elengedi a körzetét.

Ahogy fogalmaz: nincs az az isten, aki az alapellátást megmenti.

A helyzet súlyosságát jelzi: a mintegy ezer üres praxis mellett a még dolgozó háziorvosok közül is mintegy ezer már elmúlt 70 éves. Ha ők rövid időn belül visszavonulnak, az alapellátás működőképessége is megkérdőjeleződik.