Tavaly kétnaponta három olyan döntést hozott az Orbán-kormány,  amit nem közölt a nyilvánossággal.

A HVG közérdekű adatigénylésére adott válasz szerint 2025-ben 546 nem nyilvános, illetve titkosított kormányhatározat született. 

Kapcsolódó

Ez 38 százalékkal több, mint 2024-ben. A Magyar Közlönyben további 596 határozat jelent meg, így a tavalyi döntések 48 százaléka nem került a nyilvánosság elé – írja a hírportál. A kormányhatározatok több kategóriába sorolhatók:

  • Ezres határozatok: teljesen nyilvánosak, kötelezően megjelennek a Magyar Közlönyben.
  • Kétezres határozatok: nem titkos, de ettől még közzé nem tett kormányzati döntések; jellemzően a kormány alá rendelt szerveknek adnak feladatot.
  • Háromezres határozatok: minősített adatot tartalmaznak, teljes mértékben titkosak.
  • Négyezres határozatok: nem nyilvános, főként munkaszervezési jellegű döntések.

A legszigorúbb kategóriába tartozó, úgynevezett háromezres határozatokból tavaly 27 született. Ezek tartalma nemcsak hogy nem nyilvános, de a címük sem ismert, és akár 30 évre – sőt, meghosszabbítással akár 90 évre – is titkosíthatók. A titkos döntések száma 2021-ben érte el eddigi csúcsát 38 darabbal.

A növekedés elsősorban a kétezres határozatoknál látványos: 2025-ben 419 ilyen született, másfélszer annyi, mint egy évvel korábban. A négyezres döntések száma 100 volt, ami enyhe emelkedés a 2024-es 96-hoz képest.

Ezek a döntések formálisan nem titkosak, de jellemzően 20 évig nem hozzáférhetők a nyilvánosság számára. Korábban 10 év volt ez az időkorlát, amelyet időközben megdupláztak.

Bár egyes esetekben a titkosítás indokolt lehet, például nemzetbiztonsági vagy honvédelmi ügyekben. A hírportál azonban azt írja, hogy a minősítéssel védhető adat a törvény szerint „Magyarország gazdasági tevékenysége” is, ami viszont meglehetősen tágan értelmezhető. Korábbi, bíróság által kikényszerített adatigénylésekből derültek ki például titkos pénzosztások vagy állampapír-vásárlás ösztönzésével kapcsolatos tervek.

A Tisza választási programja szerint egy esetleges kormányváltás esetén felülvizsgálnák ezeket, és ahol nem indokolt a titkosítás, feloldanák azt.