Nem támogatja Magyar Orvosi Kamara (MOK) a Belügyminisztérium friss rendelettervezetét, amely a támogatott gyógyszerek vényírási szabályait alakítaná át. A kamarai álláspont egyértelmű: a tervezet jelen formájában nem támogatható, mert súlyos betegbiztonsági és felelősségi kérdéseket hagy nyitva. A köztestület további egyeztetéseket javasol a jogszabálytervezetről.

A MOK elnöke, Álmos Péter a Belügyminisztérium helyettes államtitkárának Dargay Eszternek címzett levelében azt írta: bizonyos esetben a vényírási kompetenciák kiterjesztése nem orvos végzettségű egészségügyi szakemberekre, köztük a kiterjesztett hatáskörű ápolókra – Advanced Practice Nurse (APN) és a gyógyszerészekre „komoly betegbiztonsági garanciákat sért”.

Kapcsolódó

A kamara szerint a társadalmi egyeztetést nem előzte meg valódi, széles körű szakmai konszenzuskeresés.

Az orvosi kompetenciák átruházása – írják – kizárólag olyan egyeztetés után történhet, amely mindenekelőtt a betegbiztonságot garantálja. 

Konkrét aggályként említik, hogy a tervezet lehetővé tenné olyan gyógyszerek rendelését és kiadását, amelyek szigorú ellenőrzési protokollhoz kötöttek – például rendszeres laborvizsgálathoz vagy EKG-kontrollhoz. A levél szerint egyes készítményeknél a laborkontroll elmaradása „potenciálisan fatális kimenetelhez vagy súlyos egészségkárosodáshoz” vezethet. Az is kérdéses, miként biztosítható, hogy a gyógyszerelés igazodjon a beteg aktuális állapotához, ha a kezelést nem az a háziorvos követi nyomon, aki adott esetben kontraindikáció vagy mellékhatás miatt leállította a terápiát.

A felelősségi viszonyok szintén tisztázatlanok. A kamara rákérdezett a helyettes államtitkárnak címzett levelében, hogy kiterjed-e a gyógyszerészek felelősségbiztosítása az új kompetenciákra? Kiterjesztett hatáskörű ápoló (APN) esetében ki viseli a jogi felelősséget – maga a szakember vagy a munkáltató? És vajon az Országos Mentőszolgálat biztosítása fedezi-e az APN-ek vényírását?

A technikai háttér sem megnyugtató. A MOK szerint nem látható, hogy adottak-e az informatikai és adatvédelmi feltételek – például az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) megfelelő hozzáférési szintjei – az etikus és biztonságos gyógyszerkiadáshoz. Hiányzik továbbá a kötelező, dokumentált klinikai újraértékelési mechanizmus.

A kamara arra is figyelmeztet: a tervezet nem illeszkedik ismert, átfogó alapellátási koncepcióba. Az ügyeleti pontokon 22 óráig biztosan van orvos, itt vényírás megoldott telemedicina keretében is. Az ügyeleti ellátásban a nem orvos általi vényírás 22 óra és 8 óra közötti időszakban értelmezhető.

A MOK szerint a problémákra léteznek szakmai megoldási javaslatok, amelyek lehetővé tennék a biztonságos kompetenciabővítést. Ám addig, amíg a garanciális, felelősségi és technikai kérdések nem rendeződnek, a kamara azt kéri: a döntéshozók ne fogadják el a rendeletet jelen formájában, és ne tegyék ki a  betegeket egy elégtelenül szabályozott rendszer kockázatának.