Legyen közös nemzeti minimum, hogy Magyarország elutasítja az új GMO technológiákat is – mondta Tetlák Örs, az LMP országos elnökségének tagja, Érd alpolgármestere, sajtótájékoztatóján. Közlése szerint pártja e témában ismét benyújtja határozati javaslatát az Országgyűlés elé.

Az ellenzéki politikus felidézte: az Európai Bizottság egyik júliusi jogszabály-tervezete szerint kivonnák a jelenlegi szigorú, környezeti és egészségügyi engedélyeztetési eljárásokat tartalmazó GMO-szabályozás hatálya alól az új géntechnológiákat.

A javaslatban az európai agrár- és vegyipari multik érdekei tükröződnek vissza

– mutatott rá. Tetlák Örs felhívta a figyelmet arra, hogy

a megengedő szabályozás elfogadása esetén a nagy multicégek kezébe kerülne a vetőmagok feletti ellenőrzés, amely hátrányos a termelőkre és a fogyasztókra, csökkenti a szabad választás lehetőségét.

Magyarország jelentős vetőmagexportőrként, komoly növénynemesítő hagyományokkal rendelkező országként továbbra is a GMO-mentességben érdekelt – húzta alá. Közlése szerint a kormánytöbbség korábban nem támogatta, hogy a parlament elé kerüljön az LMP azon javaslata, „amely kimondta volna, hogy Magyarország kifejezetten nem támogatja az új GMO-k kivonását a hatályos szabályozás alól".

Az LMP szerint álláspontjuk elfogadása közös nemzeti ügy: azzal egyértelmű üzenetet küldhet Magyarország az európai döntéshozóknak, hogy élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-önrendelkezési kérdésekben nem ismerünk kompromisszumot – hangoztatta az ellenzéki politikus.

Mit is akar az Európai Bizottság?

A testület jogszabályjavaslata az új génmódosított növényeket két kategóriába sorolja, és két különböző eljáráshoz köti azok felhasználását, forgalmazását.

  • Az első kategóriába sorolt növényeket teljes mértékben kivenné a jelenlegi GMO szabályozás alól. Ezen növények környezetbe történő kijuttatását a javaslat szerint semmiféle kockázatértékelés nem előzné meg, és jelölés, illetve nyomon követés nélkül kerülhetnének forgalomba.
  • A második kategóriába tartozó növények engedélyezésénél számtalan könnyítést vezetne be, például sokkal kevesebb adatra, hatásvizsgálatra lenne szükség az ilyen növények termesztésének engedélyezéséhez, mint a korábbi GMO-k esetében.

Mindezeken túl bizonyos növények esetén semmiféle utókövetésre sem lenne szükség, így a jövőben arra sem derülne fény, hogy van-e bármilyen káros hatása az adott terméknek – írták.

GMO vita: Együtt néz farkasszemet Brüsszellel Berlin és Budapest

Elkezdődött az Európai Unió egyik legnehezebb vitája, amelynek tétje, hogy az új génszerkesztési technológiák (NGT), elsősorban az új növénynemesítési technológiák új, megengedőbb szabályozást kapnak-e a jövőben. Brüsszel júniusban mutatja be végső javaslatát, de az egyeztetések során Németország, Magyarország és Ciprus már bejelentette, nagyon szigorú feltételek mellett támogatnak bármilyen irányelv-módosítást. Bővebben >>>

 

A közlemény szerint az is fontos, hogy a javaslat nem teszi lehetővé a tagállamoknak a saját döntést arról, akarnak-e ilyen új génkezelési technikákkal előállított növényeket termeszteni a területükön vagy sem.

Ez azért is meglehetősen érzékeny kérdés Magyarország számára, mert 2015-ben, éppen hathatós magyar közbenjárás eredményeként sikerült elérni az EU GMO irányelvének módosítását, annak érdekében, hogy a tagállamok saját maguk dönthessenek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem. A jelenlegi javaslat ezt a vívmányt újra elvenné a tagállamoktól - tették hozzá.

Az utóbbi években megjelent új géntechnológiai módszerek, például a génszerkesztés segítségével szinte bármilyen GMO-t létre lehet hozni. Azaz laboratóriumi eszközökkel célzottan lehet belenyúlni a növényi genomba. E technikákat a kutatásban, fejlesztésben számos területen alkalmazzák, az egészségügytől az iparon át a mezőgazdaságig. Belföldön is számos ilyen kutatás folyik kutatóintézetekben, egyetemeken és magáncégeknél.

Az Agrárminisztérium szerint a rendeletbe olyan garanciákat kell beépíteni, amelyek biztosítják az NGT termékek megfelelő jelölését, nyomon követését és lehetővé teszik az ökológiai gazdálkodásból való kizárásukat. A fogyasztók választási szabadságának biztosítása is csak a kötelező jelölés fenntartásával érhető el. Ezért sem hagyható, hogy az új génkezelési eljárásokkal létrehozott termékeket mindenféle előzetes vizsgálat és engedélyezés nélkül lehessen forgalomba hozni.

A GMO-mentes magyar stratégia tehát nem változik. Az európai uniós szintű tárgyalások megkezdődtek, ahol Magyarország továbbra is kiáll az Alaptörvényben meghatározottakért, azaz a magyar mezőgazdaság GMO-mentességéért

– írta korábbi közleményében a szaktárca.

Keressük a boltokban a GMO-menteset?

Úgy gondolnánk, sokan egy kalap alá veszik a bio és a nem génmódosított termelésből származó, azaz GMO-mentes termékeket és akinek fontos az egyik, automatikusan fontos a másik címke is. A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó korábbi felmérése alapján azonban kiderült ez a legkevésbé sincs így:

  • a megkérdezettek mindössze 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden esetben figyel a bio és a GMO-mentes kitételre is vásárláskor;
  • 17 százalékuk pedig azt mondta, ahhoz minden esetben ragaszkodik, hogy legalább az egyik elvárásnak megfeleljen a kosárba kerülő termék.

A válaszadók 71 százaléka egyetértett abban, hogy a génmódosított alapanyagot nem tartalmazó élelmiszerek egészségesebbek, de csak a résztvevők 19 százaléka tartja ezt annyira fontosnak, hogy minden esetben ezt preferálja vásárláskor, ha a választék engedi. A megkérdezettek 42 százaléka úgy nyilatkozott, figyel a GMO-mentességre, de nem mindig.

A génmódosítás számos előnnyel járhat

Abonyi Orsolya szerint például, ha ennek köszönhetően egy növényfaj ellenálló lesz bizonyos kártékony rovarokkal, bogarakkal szemben, és emiatt nem szükséges peszticidek, növényvédőszerek használata, az mindenképpen pozitív hozadéknak tekinthető. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy

a tudomány még nagyon megosztóan vélekedik erről a kérdéskörről.

Rettegni semmiképp sem szükséges, de sosem baj, ha pontosan ismerjük azokat az élelmiszereket, amiket elfogyasztunk, a helyi, például piaci, kistermelői beszerzési formák ebben is segítséget jelenthetnek – mondta a dietetikus a Napi.hu-nak.

A környezettudatosság szempontjából nem elhanyagolható a fenntarthatósági (fair trade) aspektus, valamint az, hogy honnan származik az adott élelmiszer. Ezek fontosabb tényezőknek bizonyultak a megkérdezettek számára annál, hogy bio vagy GMO-mentes-e az adott termék. 

Nehéz kérdés: a Föld rokkanjon meg vagy a gazdaság?

Halvány remény mutatkozik csak egy kompromisszumos egyezségre az Európai Unió természet-helyreállítási törvényéről, ha Brüsszel módosít javaslatán, figyelembe véve a mezőgazdaság, a halászat, az energiaszektor érdekeit, és a társadalomra gyakorolt hatást. A 100 milliárd eurós program bukása a klímaváltozás elleni harc uniós kudarcát jelentené. Bővebben >>>