Öt nagy szakszervezeti konföderáció, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma együtt fordult Magyar Péterhez.
A miniszterelnöknek címzett nyílt levelükben a szociális párbeszéddel, a munkaügyi kapcsolatok rendszerével és a kormányzati bérpolitikával kapcsolatos alapvetéseiket foglmazták meg.
A szakszervezeti konföderációk a demokratikus jogállami működés kialakítása során az alábbiakat tartják elengedhetetlennek:
- az érdekegyeztetés alkotmányos alapjainak megteremtését, valamint az állam ezzel kapcsolatos alapvető kötelezettségeinek beemelését az új alkotmányba;
- a valós, átlátható, érdemi megállapodásokra lehetőséget adó országos érdekegyeztetés megteremtését, illetve egy olyan országos érdekegyeztető fórum létrehozását, amely a munka világát érintő jelentős jogszabályi, költségvetési és stratégiai döntések előkészítése előtt biztosítana érdemi konzultációt a kormány, a reprezentatív munkáltatói érdekképviseletek és a szakszervezeti konföderációk részvételével;
- a szakszervezetek, valamint a szakszervezeti tagság státuszának garantálását, a szervezkedés és az egyesülés szabadságát gátló intézkedésekkel szembeni alkotmányos védelmet;
- a szakszervezeteket megillető kollektív szerződéskötési jog alkotmányos és törvényi megerősítését a köz- és magánszférában, munkahelyi és ágazati szinten egyaránt;
- a sztrájkjogi szabályozás felülvizsgálatát, valamint a sztrájkjogosultság kapcsán megfogalmazott szerintük indokolatlan korlátozó rendelkezések eltörlését.
A konföderációk a munkaügyi kapcsolatok hatékony, demokratikus rendszerének kialakítása mellett kiemelten fontosnak tartják a munkavállalók jövedelmi helyzetének javítását is. Alapvető elvárásként fogalmazzák meg, hogy mind az átlagbér, mind a minimálbér tekintetében folytatódjon a felzárkózás az uniós bérszínvonalhoz.
Azt írták, hogy
a minimálbérnek – a 2024. november 25-én kötött megállapodással összhangban – 2027-ben el kell érnie az adott év várható rendszeres bruttó átlagkeresetének 50 százalékát, ezzel teljesítve az európai minimálbér-irányelv átültetése során megfogalmazott célt.
A szakszervezetek szerint a kormányzati bérpolitikának prioritásként kell kezelnie az indokolatlan béregyenlőtlenségek mérséklését. Azt is szeretnék, hogy az EU bértranszparencia-irányelve maradéktalanul kerüljön átültetésre, és a szakszervezetek a bérátláthatóságban is kompetens érdekképviseleti szervekké váljanak.
A közszféra bérezését külön is kiemelték: az érintett ágazati szakszervezetek bevonásával át kell tekinteni a széttagolttá vált kereseti rendszert, és el kell indítani egy átlátható bérfelzárkóztatási programot.
A konföderációk közölték, számos további, a munkavállalókat alapvetően érintő szakpolitikai kérdésben is részletes álláspontot kívánnak kialakítani és képviselni. Az egyeztetések megkezdésének szerintük azonban előfeltétele az érdemi szociális párbeszéd, a demokratikus munkaügyi kapcsolatok és a foglalkoztatáspolitika felelős kormányzati képviseletének megteremtése.
Kitértek arra is, hogy az elmúlt időszakban olyan kormányzati gyakorlat érvényesült, amely nem törekedett a különböző társadalmi érdekek összehangolására. A szakszervezetek szerint az előző kormány a közpolitika formálását és a jogalkotást saját belügyének tekintette, és nem ismerte el, hogy az érdekegyeztetés segítségével javítható az intézkedések minősége és társadalmi elfogadottsága.
Állításuk szerint emellett számos intézkedés korlátozta a szakszervezeti és munkavállalói érdekérvényesítés lehetőségeit, és mindez nemcsak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Európai Szociális Karta normáival került ellentétbe, hanem az Európai Unióval is tartós feszültség forrásává vált.
A konföderációk szerint az Európai Bizottság országjelentései évek óta következetesen bírálják a magyar szociális párbeszéd rendszerét, és annak megerősítését sürgetik.
