„Sorban jelennek meg a hírek élvonalbeli sportklubok állami, vagy államközeli oligarchák általi támogatásának megszűnéséről. Örülök ezeknek a híreknek, mert úgy gondolom, hogy a verseny-látványsportból teljesen ki kell vonni a közpénzt.
Közép- és hosszútávon ez szolgálja ezen ágazat érdekét is, mivel a verseny által jellemzett területeken a közvetlen és közvetett állami támogatás csak az alacsony hatékonyságú, nemzetközi mércével mérve versenyképtelen struktúrák és működésmódok túlélését szolgálja. Erre az idei labdarúgó világbajnokság szolgáltatja a legjobb példát, melyre a magyar válogatottnak 16 év – iszonyatos mértékű anyagi támogatásban megnyilvánuló – állami futballmánia után sem sikerült kijutnia. Az orbánizmus még a futballban is csődöt mondott" – írja a Vidéki prókátor Facebook-bejegyzésében.
Majd egy friss bírósági ítéletet említ meg: „rólam köztudott, hogy naponta olvasok bírósági ítéleteket és ezt a jó szokásomat ma is rendszeresen gyakorlom. A kegyelmi ügy egyik számomra legérdekesebb tanulsága volt, hogy kiderült: ezen szokásommal amolyan „csodabogárnak” számítok az ügyvédek között.
A Kúria BH.2026.138 számon közzétett, általam minap elolvasott határozata egy sportigazgató munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaügyi perében született. Az anonimizált határozatból kiderül, hogy a sportigazgató alapbére nettó 8 ezer euró volt, melyet ösztönzői javadalmazás és „minőségi jármű” is kiegészített. Én nem ismerek Magyarországon olyan sportklubot, mely olyan sikeres lenne, hogy egy ilyen fizetést a bevételeiből ki tudna gazdálkodni."
Ebből azt a következtetést vonja le, hogy arra az égvilágon nincs semmi szükség, hogy a magyar adófizetők biztosítsanak luxusfizetéseket olyan sportolók, edzők és sportvezetők számára, akik képtelenek nemzetközileg is mérhető teljesítmény elérésére, például nemzetközi sztárokat kinevelni, bejutni és jól szerepelni a nemzetközi kupákban, vagy kijuttatni a válogatottat a világbajnokságra.
Mert szerinte az államnak elsősorban az egészséges életmódot, a gyermekek, a fiatalok sportolását és a tömegsportot kell támogatnia, a versenysport azon ágainak támogatásából pedig, melyektől népszerűségük folytán elvárható és elvárandó a saját lábon állás (látványsportok), ki kell vonulnia.
„A versenysport világában is szemlélet- és rendszerváltásra van szükség. A cél nem a jól fizetett, de nemzetközileg sehol nem jegyzett futballista, hanem az egészséges nemzet és a tehetség érvényesülése" – vonja le a nagyvonalú következtetést.
