A Magyar-kormány eddig megismert nyugdíjvállalásai elsősorban a legszegényebb nyugdíjasok helyzetének rendezését célozzák, ezen kívül a nyugdíjas társadalom csaknem egészének kívánnak némi plusz ellátást juttatni.
De ezek a pozitív javaslatok önmagukban nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy érdemben javítsák a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, méltányosságát és korszerűségét, vagyis a magyar nyugdíjrendszert az Európai Unió elvárásaival összhangban közelítsék a modern európai nyugdíjrendszerekhez - hívta fel a figyelmet Farkas András.
A nyugdíjszakértő szerint ehhez további átgondolt és felelősségteljes intézkedésekre lesz szükség.
A nyugdíjguru a legsürgősebb teendőnek a nyugdíjemelési eljárás érdemi átalakítását tartja.
Szerinte az adott évi infláció teljes mértékével továbbra is emelni kellene a nyugdíjakat, de ezen kívül az előző évi nettó reálkereset-növekedés 50 százalékával is tovább kellene növelni a nyugdíjak inflációval emelt összegét. Úgy véli, ezzel lehet ténylegesen és tartósan lassítani a nyugdíjasok relatív elszegényedési folyamatát.
Az uniós pénzek hazahozatalának érdekében ugyanakkor még ennél is sürgősebb intézkedés lenne a nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötése. Rámutatott, hogy ezzel - a Magyar-kormány eddig bejelentett nyugdíjemelési vállalásai mellett - minimális szinten máris teljesülhetne az a nyugdíjakkal kapcsolatos uniós elvárás, ami az európai uniós pénzek hazahozatalának az egyik feltétele.
A nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötése egyébként veszélytelen intézkedés lenne olyan értelemben, hogy a magyar 65 évesek további várható élettartama sajnálatos módon mind a nők, mind a férfiak esetében négy évvel rövidebb, mint az unióban mért átlagos további várható élettartam - tette hozzá a nyugdíjguru.