Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Polt Péter szerint Gajdos László miniszter kijelentései nem jogi érvelést, hanem egy meg sem indult eljárás eredményének és személyes felelősségének politikai megelőlegezését jelentik.
Az Alkotmánybíróság elnöke azután reagált, hogy az élő környezetért felelős miniszter vasárnapi Facebook-bejegyzésében arról írt: a 17. alkotmánymódosítás egyik fontos következménye Polt Péter alkotmánybírósági elnöki megbízatásának megszűnése, mivel betöltötte a 70. életévét.
Gajdos László szerint ezzel „lezárult egy korszak”. A miniszter úgy fogalmazott, hogy az Orbán-kormány az Alkotmánybíróságra „menekítette ki” a korábbi legfőbb ügyészt, aki szerinte több mint húsz éven át akadályozta, hogy számos korrupciós ügyben valódi felelősségre vonás történjen.
A tárcavezető azt állította, hogy Polt Péter „az Orbán-rendszer egyik legfontosabb támaszaként és hű kiszolgálójaként” védte a Fideszhez kötődő politikusokat és oligarchákat. Hozzátette: most megszűnik az a különleges jogállása, amely az alkotmánybírói tisztséghez kapcsolódott.
Gajdos László szerint Polt Péternek ezután, „minden más állampolgárhoz hasonlóan”, számot kell adnia a tetteiről a hamarosan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal előtt.
„Nincs több érinthetetlen ember. Nincs több kivételezés” – írta a miniszter, aki szerint ezzel újabb választási ígéretüket teljesítették egy „tisztességesebb és igazságosabb Magyarországért”.
Polt Péter közleményében utasította vissza a kijelentéseket. Mint írta, a miniszter egyetlen konkrét ügyet, jogsértést, magatartást vagy bizonyítékot sem nevezett meg, mégis kész tényként állította, hogy egy hamarosan felálló állami szerv előtt „számot kell adnia a tetteiről”.
„Ez nem jogi érvelés, hanem egy meg sem indult eljárás eredményének és személyes felelősségemnek a politikai megelőlegezése” – fogalmazott az Alkotmánybíróság elnöke.
Polt Péter szerint különösen súlyos, hogy mindezt egy olyan hivatal várható eljárására utalva tette a miniszter, amelynek feladata a jogellenesen megszerzett vagyon és az államot megillető vagyoni értékek visszaszerzése. Szerinte ezzel azt a látszatot keltette, hogy legfőbb ügyészi működése során jogellenes vagyonszerzéssel vagy annak elősegítésével összefüggő magatartást tanúsított.
Az alkotmánybíró hangsúlyozta: Gajdos László egyetlen cselekményt vagy bizonyítékot sem mutatott be, a politikai értékítélet és a büntetőjogi felelősség kérdése pedig nem mosható össze. Leszögezte:
Magyarországon a büntetőjogi felelősségről nem miniszteri Facebook-bejegyzés, hanem a törvény alapján eljáró független bíróság dönt. Az ártatlanság vélelme mindenkit megillető alapjog, nem politikai szívesség.
Polt Péter visszautasította azt az állítást is, hogy a Fidesz a legfőbb ügyészi székből „menekítette” volna az Alkotmánybíróságba. Mint írta, legfőbb ügyészként is az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illette meg, alkotmánybíróként pedig ugyanez vonatkozott rá.
Ugyanakkor szerinte a mentelmi jog egyik tisztség esetében sem jelent büntetőjogi érinthetetlenséget.
Polt Péter szerint aggályos, hogy a végrehajtó hatalom egyik tagja éppen az Alaptörvény személyét is érintő módosításának hatálybalépésekor tett „fenyegető hangvételű kijelentést”. Úgy vélte, ez azt a látszatot kelti, hogy
megbízatásának megszűnését politikai indíttatású jogi felelősségre vonás követheti.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint ez az uniós jogi gyakorlat által tiltott „chilling effect”, vagyis visszatartó hatás problémáját veti fel.
Az alaptörvény 17. módosításának hatálybalépésével megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnöki, valamint 70. életévük betöltése miatt szeptember 1-jén megszűnik négy alkotmánybíró megbízatása is:
- Polt Péter elnök, korábbi legfőbb ügyész,
- Haszonicsné Ádám Mária, a köztársasági elnöki hivatal egykori vezetője,
- Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke
- és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság 2000-es évekbeli elnöke.
Az Index arról is írt, hogy az alaptörvény-módosításnak van még egy áldozata: a korábbi honvédelmi miniszter, Hende Csaba, akinek azért szűnik meg a kihirdetés másnapján az alkotmánybírói megbízatása, mert az országgyűlési képviselők választásán már nem választható.