Róna Péter egy frissen publikált, részletes írásában kifejtette, milyen tisztázatlan kérdéseket vet fel Magyar Péternek – a szavai szerint – történelmi horderejű beszéde, amely az Alaptörvény-módosítást állította fókuszba, és amely révén jelesül hamarosan Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása is nagy eséllyel megszűnik majd.
A parlamentben hétfőn ismertetett Tisztítótűz műveletről szólva rögzítette, hogy alapvetően két értelmezés ütközik az alkotmányelmélet síkján:
az egyik az egyenjogúságban, a hatalom felosztásában és az emberi jogok sérthetetlenségében látja a demokratikus jogállamiság biztosítékát; a másik a népakaratra hivatkozva a hatalmat összpontosítja egy kézben, pártban vagy szervben.
Emellett azt is elmondta, két demokráciaértelmezés is adott, mindebből pedig egyenesen következik az államfő székének sorsát övező vita, amely szerinte azt mutatja, hogy a magyar jogrendszer nem képes megnyugtatóan rendezni a feladatot.
A közgazdász a 24.hu hasábjain hosszasan fejtegette az alkotmányozás és a jogállamiság elméleti alapjaitól annak történelmi hátterén át a fideszes kétharmad gyakorlatáig azt, milyen előzményekre nyúlik vissza az alkotmány mint olyan Magyarországon. Megállapította azt is, hogy az Orbán-kormány 2011-es alaptörvénye továbbfejlesztette a gyökértelen alkotmányozás hagyományát.
A professzor okfejtésében arra jut, hogy hazánkban a szovjetektől örökölt 1949-es alkotmány, majd az 1989-es rendszerváltó atyák elmaradt alkotmányozási ígérete okán valódi alkotmányt sosem tudhatott magáénak ez a nemzet.
Róna úgy látja,
„a létező jogrendszer és a népakarat a puszta erőt Magyar Péter kezébe tette. Hazánknak nincs alkotmánya, nincs olyan jogrendszere, ami a puszta politikai erőt korlátozná. Kár felszólítani a politikát az önkorlátozásra, mert az nem a politika természete”.
Egyúttal a közgazdász- és jogászprofesszor egy sajátos, a polémiát rövidre záró válasszal is szolgált „a Fidesznek és azoknak, akik ezt most sürgetik, Antall József szavait parafrazálva”:
Tetszettek volna alkotmányt csinálni.
