Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon mintegy 1,4 millió cukorbeteg él, közülük azonban közel 30 százalék soha nem járt szemészeti szűrésen, további 27 százalék pedig egy évnél régebben volt vizsgálaton – miközben az ajánlás szerint évente legalább egyszer lenne szükség ellenőrzésre. A szakemberek szerint ennek súlyos következménye van: évente közel ezer ember veszíti el a látását cukorbetegség miatt, holott a diabéteszes retinopátia okozta vakság akár 90 százalékban megelőzhető lenne.
A problémát nemcsak a szűrések hiánya, hanem a késői diagnózis is súlyosbítja. A 2-es típusú cukorbetegséget sok esetben csak átlagosan öt évvel a betegség kialakulása után ismerik fel, amikor már gyakran jelen vannak a szövődmények is.
A helyzet globálisan is romlik: ma világszerte 589 millió felnőtt él diabétesszel, számuk 2050-re 853 millióra nőhet. A diabéteszes retinopátiával jelenleg 146 millió ember él, és a szám a cukorbetegség terjedésével párhuzamosan tovább emelkedik.
Magyarországon a látásromlással összefüggő szövődmények is jelentős terhet jelentenek: 20–30 ezer beteg küzd diabéteszes makulaödémával, amely a retinopátia legsúlyosabb formái közé tartozik, és főként a munkaképes korú, 20–65 éves korosztályt érinti. A szakértők szerint a látásvesztés nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági probléma is: a munkaképesség átlagosan harmadával csökken, miközben az érintettek gyakran gondozásra szorulnak.
A gazdasági kár messze meghaladja az egészségügyi kiadásokat
– hangsúlyozta Nagy Zoltán Zsolt professzor, hozzátéve: a látásromlás miatti termelékenységcsökkenés értéke az egészségügyi ráfordítások több mint ötszöröse, míg a megfelelő szűrési rendszer hosszú távon akár tízszeres megtérülést is hozhatna.
A szakemberek szerint a legnagyobb gond, hogy sok beteg tünetmentes állapotban sem megy el szűrésre. A válasz gyakran ugyanaz: nincs panaszuk. Ez azonban félrevezető, mert a betegség sokáig észrevétlenül károsítja a retinát, és mire a látásromlás érzékelhetővé válik, a folyamat sokszor visszafordíthatatlan.
A kettes típusú cukorbetegség felfedezése a betegség kialakulásától számított átlagosan öt év múlva történik meg. Öt évig valaki cukorbeteg, magas a cukra, a magas cukor kifejti romboló hatását – és amikor odaér, hogy diagnosztizálják, már szövődményei vannak – fogalmazott az alapvető diagnosztikai problémákról Lengyel Csaba diabetológus szakorvos, a Magyar Diabetes Társaság elnöke.
Egy pilotprojekt ugyanakkor már azt mutatja, hogy lehetne hatékonyabb megoldás is. A Semmelweis Egyetem vizsgálata szerint háziorvosi környezetben is elvégezhető a retinaszűrés egy speciális kamerával, amelynek felvételeit mesterséges intelligencia elemzi. A rendszer 90 százalék feletti pontossággal jelzi a kóros eltéréseket, és tehermentesítheti a szemészeti ellátást.
A szakértők szerint a fordulathoz országos retinaszűrő-hálózatra, modernebb finanszírozásra és jobb alapellátási együttműködésre lenne szükség. Nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a szervezett szűrés látványos eredményeket hozhat: Izlandon a látásvesztés a korábbi töredékére csökkent, Angliában pedig évente több millió beteget szűrnek rendszeresen.
A szakmai szervezetek egyetértenek abban, hogy a tudás adott, a technológia rendelkezésre áll – a kérdés inkább az, sikerül-e időben elérni a betegeket.
