Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyar Péter miniszterelnök kedd esti Facebook-üzenetében arra kérte a lakosságot, hogy a következő napokban csak a legszükségesebb célokra használják a vezetékes ivóvizet.
A kormányfő arról is beszámolt, hogy a Dunamenti Regionális Vízmű teljes ellátási területén - Pest, Nógrád és Komárom-Esztergom megye 120 településén - harmadfokú vízkorlátozást kellett elrendelni. Egyes településrészeken a szolgáltatók a vízellátás további korlátozásáról is dönthetnek a rendszer működőképességének megőrzése érdekében.
A vízkorlátozás nem egyetlen lépés, hanem szigorú, fokozatosan felépülő rendszer – írta az Agroinform.
A kialakuló vízhiányos helyzetekben a magyar szabályozás nem egységes tiltást, hanem fokozatosan szigorodó vízhasználati sorrendet alkalmaz. Ennek alapelve, hogy a készletek csökkenése esetén először a kevésbé létfontosságú felhasználásokat korlátozzák.
A vízhasználati korlátozások rendszere négy jól elkülöníthető szintre bontható.
1. lépcső: rekreációs és kényelmi vízhasználatok
Az első szint azokat a felhasználásokat érinti, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a létfenntartáshoz vagy a termeléshez. Ide tartozik többek között a fürdők és strandok vízhasználata, a sport- és rekreációs létesítmények, az idegenforgalmi célú vízfelhasználás, valamint a dísz- és látványelemek, például a szökőkutak működtetése.
Ez a szint jellemzően már mérsékelt vagy súlyos aszály esetén aktiválható.
2. lépcső: gazdasági és mezőgazdasági korlátozások
A második szint a gazdasági termelést és az agráriumot érinti, és már közvetlen gazdasági hatásokkal jár. Ide tartozik az ipari vízhasználat, az öntözéses mezőgazdaság és a technológiai vízigényű termelési folyamatok korlátozása.
Ebben a fázisban öntözési kvóták is bevezethetők, időszakos tiltások jelenhetnek meg, egyes térségekben pedig termelési korlátozások is szükségessé válhatnak.
3. lépcső: természetvédelmi és állattartási rendszerek
A harmadik szint már a környezeti fenntartást és az állattenyésztést is érinti. Ide tartozik a természetvédelmi vízpótlás, a vizes élőhelyek fenntartása, a halgazdálkodás és az állattartó telepek vízellátása.
Ebben a szakaszban a cél már nem az optimalizálás, hanem a minimális működőképesség fenntartása.
4. lépcső: létfenntartási és közellátási prioritás
A legszigorúbb szint csak extrém vízhiány esetén lép életbe, és kizárólag az alapvető ellátórendszerek élveznek elsőbbséget. Ide tartozik az ivóvízellátás, a közegészségügyi vízhasználat, a katasztrófavédelmi célok és az alapellátást biztosító termelés.
Minden egyéb vízhasználat ezek alá rendelődik.
Nincs országosan egységes küszöbérték, amely automatikusan lakossági kerti kúthasználati tilalmat eredményezne, ugyanakkor a hatóságok helyi szinten korlátozhatják a vízkivételt, ha a vízbázisok veszélybe kerülnek.