Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A budapesti közbiztonság állapotáról alakult ki vita a VIII. kerületben, miután Pikó András polgármester és Jámbor András korábbi országgyűlési képviselő is a helyzet romlására hívta fel a figyelmet.
Pikó Facebook-posztban jelezte, több lakossági megkeresés is érkezett a kerületben tapasztalt problémákról, amelyek az utóbbi időszakban súlyosabbá váltak. Jámbor András, a Szikra Mozgalom 6. választókerületi jelöltje az idei választásokon pedig még ennél is élesebben fogalmazott a közösségi oldalán, amikor arról írt: „lassan vészhelyzet van” Budapesten, és szerinte a lakossági csoportokban is egyre több panasz jelenik meg. A politikusok szerint a jelenlegi helyzet egy része már nem kezelhető kizárólag hagyományos szociálpolitikai eszközökkel.
A felvetések szerint a köztereken és korábban biztonságosnak tartott helyszíneken – például játszótereken és lépcsőházakban – is érzékelhetők problémák. Pikó András úgy fogalmazott, hogy a helyzet rendezéséhez több rendőri jelenlétre és határozottabb állami szerepvállalásra lenne szükség. Jámbor András ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a jelenség összetett: a biztonságérzet romlása mellett sok érintett súlyos szociális és egészségügyi problémákkal is küzd, ezért szerinte egyszerre van szükség rendészeti és szociális megközelítésre.
Azonban a Központi Statisztikai Hivatal bűnügyi statisztikái alapján nem rajzolódik ki olyan folyamat, amely a főváros közbiztonságának drámai romlását vagy vészhelyzet közeli állapotot jelezne.
A regisztrált bűncselekmények száma Budapesten a 2010-es évek elejéhez képest mintegy két és félszeresére csökkent: Az utóbbi 15 évben 2012-ben mérték a legmagasabb adatot, ez 118600 bűncselekmény volt. Ehhez képest a 2025-ben rögzített 43910 eset sokkal kevesebb. A tavalyi statisztikák ráadásul csak a 2020–2021-es Covid-időszakhoz képest magasabbak, amikor a lezárások miatt jelentősen visszaesett a társadalmi érintkezés és ezzel együtt a bűncselekmények száma is.
Mindez élesen szemben áll azzal a politikai narratívával, amely szerint „lassan vészhelyzet van” Budapesten. A számok alapján ugyanis nem az látszik, hogy ugrásszerűen romlana a közbiztonság, hanem épp ellenkezőleg: hosszabb távon csökkenő pálya rajzolódik ki.
Fontos ugyanakkor, hogy az összesített statisztika nem bontja le részletesen a bűncselekmények típusait, így nem látható, milyen arányt képviselnek azok a jelenségek, amelyek a lakosság szubjektív biztonságérzetét leginkább befolyásolják. Sok fenyegetőnek érzékelt viselkedésforma pedig önmagában még nem minősül bűncselekménynek. Emiatt előfordulhat eltérés a hivatalos adatok és a lakossági érzékelés között.