Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Aki ízületi fájdalommal él, pontosan tudja, milyen időjárásra erősödik a fájdalma, erre azonban közvetlen hatással lehet a klímaberendezés hatása is.
A külső harminc fokból alig több, mint 20 fokos, zárt terekbe megyünk, ezt a váltást nehezen tolerálja a beteg testrész: az ízületi és mozgásszervi betegségekkel élők számára különösen nehéz időszak ez – írta a Weborvos.
A hidegben ugyanis az izomteljesítmény csökken, a kontrakció lelassul, az antagonista izmok fokozottabban aktiválódnak. Mindez csökkent motoros kontrollt és fokozott ízületi terhelést eredményez.
A hőmérséklet csökkenésével arányosan csökken az izomerő és a kontrakció sebessége és fokozódik az izmok fáradása ismétlődő munkavégzés során.
A kutatók szerint ez a mechanizmus – amelyet hideg munkahelyi környezetekben dokumentáltak – közvetlenül megvalósul egyéb légkondicionált beltéri terekben is.
A háttérben egy konkrét molekuláris mechanizmus azonosítható. A TRPA-1 receptor – egy hideget és kémiai ingereket érzékelő fehérje az idegvégződésekben – 10 Celsius fok alatti hőmérsékletnek kitéve túlaktiválódik, és fokozott mechanikai fájdalomérzékenységet okoz.
A légkondicionáló nemcsak hűt, szárít is.
A beltéri páratartalom klímahasználat során jelentősen csökken, és ez önálló tényezőként befolyásolja az ízületi tüneteket. A magas kültéri páratartalom kedvezőtlen, de kevésbé hat, ha légkondicionálót használnak. A magas hőmérséklet ezzel szemben fokozza az abszolút páratartalmat, miközben ösztönzi a klímahasználatot.
A kockázat nem egyforma mindenkinél.
Azok, akiknél már fennáll valamilyen ízületi vagy mozgásszervi betegség, lényegesen érzékenyebbek a beltéri klimatikus változásokra.
Az 55 év feletti korosztály külön figyelmet érdemel: náluk a legerősebbek a meteorológiai és beltéri klimatikus tényezők hatásai. Az irodai dolgozók – akik napi nyolc vagy több órát töltenek légkondicionált környezetben – szintén fokozottan érintettek, függetlenül az életkortól.
A tudatos klímahasználat sokat segíthet.
- A beltéri hőmérséklet ne kerüljön 22–24 Celsius fok alá, és a közvetlen légáramlat lehetőleg kerülje az ízületeket.
- A hőmérséklet-váltás legyen fokozatos: ne lépjünk azonnal erősen lehűtött térbe a tűző napból.
- Réteges öltözet segíthet pufferelni a hirtelen hőmérséklet-különbséget.