Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Országgyűlés Oktatási bizottsága a szerdai ülésén támogatta azt a törvényjavaslatot, amely azt tartalmazza, hogy ebben a tanévben már nem folytatják le a pedagógusok teljesítményének értékelését. Müller Anna, a szakbizottság tiszás elnöke kiemelte:
a mostani rendszer nem alkalmas valós teljesítmény mérésére.
A Kapronczai Balázs és Müller Anna tiszás képviselők által benyújtott javaslat értelmében az új rendszer kialakításáig indokolt felfüggeszteni a teljesítményértékelésre (TÉR) vonatkozó hatályos szabályok alkalmazását.
Müller Anna az ülésen úgy fogalmazott, a pedagógusok megérdemlik, hogy a munkájukat a teljesítményük alapján értékeljék, és a kiemelkedő teljesítményt jutalmazzák. A jelenlegi rendszer azonban nem tölti be a szerepét, nem javítja az oktatás minőségét, nem teszi lehetővé a valós és méltányos értékelését, és a pedagógusok sem érzik magukénak – tette hozzá, megjegyezve: a TÉR-ben használt mutatószámok nem alkalmasak az elvégzett munka eredményességének számszerűsítésére.
A bizottság alelnöke hangsúlyozta: egyetértenek abban, hogy az új TÉR legyen szakmailag megalapozott, továbbá az igazgatók kapjanak támogatást ahhoz, hogy jól és hatékonyan tudják kihasználni az értékelési és visszajelzési rendszer adta lehetőségeket.
Leszögezte: az intézményvezetőknek
a rendszer felfüggesztése idején is van lehetőségük, hogy jutalmazzák a legjobban dolgozó pedagógusokat.
Rápli Róbert (Tisza) a vitában arról beszélt, hogy a pedagógusok eddig azt érezték, nem bízik bennünk az oktatási rendszer, felülről jövő indikátorrendszer alapján kellett értékelni a kollégákat, ami méltatlan volt, és az intézményvezetőkre is nagy terhet rótt.
Czirbus Gábor (Fidesz) kiemelte, nem lesz könnyű olyan rendszert kialakítani, ami mindenki számára megfelelő, de az igazgatók felkészültek szakmailag erre a feladatra. Kitért arra is, hogy az elmúlt években megvalósított bérrendezésnek köszönhetően egyre többen szeretnének pedagógusok lenni.
Csák László (Tisza) azt rögzítette: a jelenlegi rendszer nem alkalmas az objektív mérésre, ezért olyan szabályozás szükséges, ami lecsökkenti az értékelés szubjektivitását.
A parlamenti testület hat igen szavazattal és két tartózkodással támogatta a javaslatot.
A bizottság ülésén a képviselők meghallgatták az oktatási jogok biztosának éves beszámolóját is. Aáry-Tamás Lajos az MTI szerint közölte: eddig összesen 40 ezer panaszt kezeltek a hivatalában, ezek egyharmada a felsőoktatásból, kétharmada a közoktatás és szakképzés területéről érkezett.
A biztos a legnagyobb kihívásnak a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok helyzetét jelölte meg, rámutatva arra, hogy csökkenő gyermeklétszám mellett is egyre több az SNI-s diák az iskolákban. Szerinte továbbra is jellemző konfliktus a gyermekek közti bántalmazás, bullying, ami az iskolai közegen túl a virtuális térben is markánsan tetten érhető.
Aáry-Tamás Lajos az iskolai mobiltelefon-használatra vonatkozóan azt mondta: egyetértene egy olyan szabályozással, hogy 12 éves korig semmilyen digitális eszközt ne alkalmazzanak az oktatásban.
Ismert, a régi szisztéma egy évnyi megtapasztalása után nem aratott átütő sikert az értékelési rendszer a tanártársadalom körében.