Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Orbán-kormány egyik legnagyobb hazugságaként tálalta a vitnyédi migránstábor ügyét múlt szombaton Magyar Péter miniszterelnök, aki rendkívüli sajtótájékoztatóját épp a Fidesz kongresszusának napjára ütemezte. A kormányfő arról is tájékoztatta a hazai publikumot, hogy a Vitnyéd-Csermajort érintő, hónapokig rejtély övezte beruházást eltitkolták a magyar állampolgárok elől.
„Dokumentumok bizonyítják, hogy az Orbán-kormány befogadóállomást készített elő 2024-ben Vitnyéd-Csermajor területére, miközben a nyilvánosság előtt következetesen tagadták, hogy ilyen beruházás szerepelne a kormány tervei között” – hangsúlyozzák a kormány hivatalos oldalán. A tervek alapján
több mint 5 milliárd forint közpénzt fordítottak volna elődjei a vitnyédi táborra.
Ezen belül a beruházás becsült költsége meghaladta volna a 2,3 milliárd, éves szintű kiadása pedig a 2,9 milliárd forintot.
Titkok tábora
Korábbi kormányhatározatokat bemutatva Magyar bejelentésében közölte, az előző kabinet a következetesen hangoztatott, elutasító migrációs politikájával szemben két évvel ezelőtt Vitnyéden befogadó tranzittábor létrehozásáról döntött. Úgy fogalmazott, az uniós migrációs paktumról is hazudtak. Tájékoztatása szerint olyan ütemezett, 3 hónapos felújítást terveztek, amely alkalmassá teszi az ingatlant első körben 100, majd összesen körülbelül 500 migráns befogadására, ehhez ráadásul ott elszállásolt, mintegy száz kárpátaljai magyar menekültet szólítottak fel távozásra.
Gulyás Gergely frakcióvezető a párt tisztújítását megelőzően a sajtónak úgy reagált a bejelentettekre, hogy ez egyfajta taktikai eszköz volt az Európai Bizottság felé, hogy ne kelljen az országnak napi egymillió eurós büntetést fizetnie. Orbán Viktor volt miniszterelnök ezt megerősítve azzal egészítette ki mondandóját, hogy taktikáztak, s szerinte többször kellett volna megvezetni az EU-t. Az ex-kormányfő szavai szerint „ha akartuk volna, hogy jöjjenek a migránsok, akkor már itt lennének”.
Csakhogy a fideszes narratívával ütközik, hogy korábban Gulyás még miniszterként, az év szeptemberében kategorikusan kijelentette, Vitnyéden semmilyen menekülttábor nem lesz, a kormánynak semmilyen ilyen terve nincs. Azt is elmondta, „diákok számára nyári táboroztatás lehet: egy soproni és egy győri iskolának, ahol rendészeti oktatás zajlik, lesz valószínűleg nyári tábora Vitnyéden a jelenlegi tervek szerint”.
A kormányzat oldalán felelevenítették azt is, szeptember derekán Gyopáros Alpár, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt közölte, hogy Orbán Viktor személyesen is megerősítette: „nem lesz Vitnyéd-Csermajorban migránstábor”. Ugyanezen a napon Menczer Tamás arról beszélt, hogy amíg az Orbán-kormány vezeti az országot, Magyarországból nem lesz bevándorlóország, „soha sehol nem lesz migránstábor”.
Később, szeptember végén Rétvári Bence az Országgyűlésben szintén kijelentette, hogy Vitnyéden „sem lesz semmilyen menekülttábor”. Ezután Orbán Viktor is úgy fogalmazott: „Vitnyéden nem lesz menekülttábor, meg sehol se lesz migránstábor”.
Magyar azonban biztosra ment: videójában bizonyítékokkal is szolgált, amelyek között egy a vitnyédi tábor tervét bemutató kormányülés összefoglalója is szerepelt. „Nem tagadják, hogy 2024 nyarán arról döntött az Orbán-kormány, hogy Vitnyéden egy 500 fős migránstábort akartak építtetni, sőt, el is kezdték az építkezést”. Az ezt alátámasztó iratokat fel is töltötték a kormány honlapjára.
Az elharapódzó politikai vita a parlament falai között is folytatódott, a felek pedig ragaszkodtak saját álláspontjukhoz: a Fidesz megszólalói a trükközést és az elterelést hangoztatták, váltig állítva, hogy nem fogadtak be migránsokat; míg a Tisza Párt, a kormányoldal a nyilvánossá tett dokumentumok tartalma alapján kérte számon a volt kormányzati döntéshozókat, kihangsúlyozva a többmilliárdosra rúgó költségvetési forrásbevonást is.
A Mi Hazánk egyetértett a tábort érintően Magyar Péterrel: Toroczkai László frakcióvezető a hétfői ülésen megköszönte a miniszterelnöknek, hogy felhozta a vitnyédi migránstábor ügyét és korrektnek nevezte felszólalását abban a tekintetben, hogy elismerte, pártjának is volt szerepe annak, hogy a tábor végül nem valósult meg.
Az Országgyűlésben Magyar már előre szólt a vitnyédi ügyről, jelezve, birtokukban van a vitnyédi migránstáborról szóló kormányhatározat. „A Tisza-kormány alatt nem lesznek illegális migránsok Magyarországon. Aki mást állít, az hazudik és becsapja a saját szavazóit is” – így reagált a miniszterelnök a közösségi oldalán, miután a Fidesz és a Mi Hazánk prominensei össztűz alá vették a kétharmados kormányt, azt terjesztve, hogy a Tisza a feloldott EU-s forrásokért cserébe feladta volna Magyarország szuverenitását a bizottsági elnökkel, Ursula von der Leyennel nyélbe ütött politikai megállapodás keretében.
A parázs vita a két párt között mindeközben nem csillapodott: egy június közepén kelt, Havasi Bertalan tollából származó Fidesz-közlemény azt írta, „ahogy a főnök mondja: Magyarországon ma nincs migránstábor, se Vitnyéden, se máshol. Az Orbán-kormány egyet sem hozott létre, ami volt, azt bezárta. Magyar Péter összevissza beszél, a tények nem őt igazolják”. A kormányfő nem maradt adós a válasszal: „mindez kevés lesz, Havasi Bertalan sorainál pedig szerintem nincs lejjebb”.
De honnan is indult ez az egész?
Szűk két éve, 2024. augusztus 21-én tartották azt az ominózus kormányülést, amikor is „a kormány felhatalmazta a belügyminisztert a vitnyédi ingatlan kapcsán olyan beruházások megvalósítására, amelyek célja annak alkalmassá tétele menekültek fogadására” – olvasható a közzétett dokumentumok egyikében. Magyar azzal bírálta ennek az ügynek a terjesztését „telehazudva a saját propagandájukat”, hogy nem gondolja, hogy ez lenne az őszinte és egyenes megoldása egy valóban létező súlyos problémának.
Az azóta publikált, belső ülés jegyzőkönyveinek értelmében az Orbán-kormányzat ekkor írásban azt is rögzítette: a választás évére szándékosan ki kell élezni a politikai konfliktust a migrációval kapcsolatban.
Vitnyédi terveik véghezviteléhez stratégiai kabinetet is éltre hívtak, és a tavalyelőtt szeptember 11-i kormányülésen Gulyás Gergely mint Miniszterelnökséget vezető miniszter a legfőbb vitás kérdésekként határozta meg
- a menekültügyi kérelem benyújtásának helyét;
- a menedékkérőknek az ország területére történő beengedését; és
- a menedékkérők nyílt vagy zárt táborban történő őrzését.
A kormány végül ekkor „megállapította, hogy a nyílt táborként kijelölt helyet szükséges bekeríteni”.
Nyár végén, augusztus 30-án a Belügyminisztériumban már arról egyeztettek, hogyan lehet három hónapon belül alkalmassá tenni a területet az elhelyezésre.
A nyilvánosságra hozott dokumentumokból fény derül arra, hogy Pintér Sándor volt belügyminiszter többek között 2024 szeptemberében utasította az illetékes szerveket, hogy „el kell kezdeni a munkálatokat, konténerek és esetlegesen sátrak telepítésével, a szükséges fertőtlenítések elvégzését követően a hatályos jogszabályoknak megfelelő elhelyezést kell kialakítani az ingatlan területén annak érdekében, hogy az épületek felújítását megelőzően is lehetőség legyen személyeket elhelyezni”. Még abban a hónapban egy másik kormányülés összefoglalója azt írta, „a kormány áttekintette az illegális migráció kapcsán korábban az Európai Bizottsággal kötött megállapodás végrehajtásának állását”.
A magyar-osztrák határhoz közel elhelyezkedő területen egy ezzel egy időben született kormány-előterjesztés szerint teljes energetikai felújítást is szükségesnek láttak, ehhez pedig a projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánítását irányozták elő. A publikált képek alapján mostanra már számos ágyat elhelyeztek és zuhanyzót is kialakítottak. Magyar Péter narratívája szerint végül a Fidesz-kormány azért nem fejezte be a munkálatokat és visszakozott a nyílt migránstábor tervétől, mert a Tisza már akkor ősztől kezdve beleállt az ügybe. Szerinte egyértelmű, hogy átverték a magyar embereket, még a saját szavazóikat is. „Pont azzal vádoltak minket, amit ők tettek” – összegzett a miniszterelnök.
A rendkívüli bejelentést követően a vagyonkezelő is reagált a kormányfői leleplezésre: a győri Széchenyi István Egyetem azt közölte, a vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ám lényegében azt is megerősítették, hogy az ingatlanon valóban van olyan állami rész, ahol feltételezett befogadó állomás, de legalábbis menekültszállás beruházását tervezték.
A nagy belpolitikai port kavaró ügyben Vitnyéd polgármestere is megszólalt a napokban, felidézve, a szóban forgó ingatlan korábban tejipari iskola volt, ahol 2011-ben megszűnt a képzés, azóta pedig üresen áll az épület. A Győr-Moson-Sopron megyei községet vezető Szalai Csaba elmondta, amikor két éve kilátogatott a helyszínre, rendőrök vették körbe az építkezést, ezzel is utalva a projekt titkosságára, amely az emberek előtt is homályba burkolózott.
Másnap visszatérve az építtető cég helyi telepvezetője kiküldte onnan, mondván, állami területről van szó. A térség országgyűlési képviselője, Gyopáros Alpár azt mondta neki, nem tud semmit a kerítéssel körbevett beruházásról, de utánakérdez. A településvezetőnek feltűnő volt, hogy valamilyen rádiótornyot építenek, de a fideszes képviselő azt mondta, nem lesz migránsok szálláshelye ott. Arra is kitért, az épületegyüttesben azóta újra középiskolai tanításra kezdtek berendezkedni. Arról is szólt, hogy a felháborodó helyi lakosság ellenállása is hozzájárult ahhoz, hogy országos témává váljon a vitnyédi terület terve.
Hogy pontosan hová fut majd ki a politika teljes spektrumát érintően a sokak számára botrányos ügy, egyelőre kérdés. Az mindenesetre borítékolható, hogy a hazai közvéleményben a titkolózás és a belpolitikai csatározások egyik legmarkánsabb szimbólumává vált vitnyédi tábor komoly szorításba helyezte a Fideszt – visszafordítva ellenük a kommunikációs fegyverüket, melyről a Tisza és a kormány tematizálását látva jó eséllyel nem utoljára hallhattunk.
