Több rejtett állami költséget, valamint ügyvédi díjat is rejthet az ingatlan adásvételi szerződés végösszege, amit a megkötéskor látunk.
A sonline.hu által megkérdezett szakember szerint a magyar jogszabályok értelmében az ingatlan adásvétele akkor válik érvényessé, ha a szerződést egy ügyvéd vagy egy közjegyző is hivatalosan ellenjegyzi.
Madarász Tibor, egykori könyvelő ugyanakkor kiemeli, hogy ennek összege nincsen törvényben rögzítve, és a piaci gyakorlat szerint ezt a költséget szinte mindig a vevő fizeti.
Hozzátette: a vevők részéről az egyik legnagyobb hiba, ha csak a vételárral számolnak.
A papírmunkával járó kiadások, a lakás vagy ház vételárától függően akár több millió forintnyit is rátehetnek az összegre.
Példaként említette a somogyi piacot, ahol az ügyvédi munkadíj a vételár 0,5-3 százalék között mozog. Így egy 40 milliós ingatlannál ez 200 ezer forint pluszköltséget jelent – számol be a Dívány.
Emellé jön a földhivatal és a bank felé is lehetséges fizetési kötelezettségünk.
- A földhivatali változásbejegyzés alapdíja 10 600 forint,
- ha banki hitelt is igénylünk a jelzálogjog bejegyzése 20 000 forintba kerül.
- A közjegyzőnek is fizetnünk kell, a munkadíjat és az egyéb költségeket, például a postai díjakat is nekünk kell állni az adásvétel során.
- A papírmunkán felül a vagyonszerzési illeték a vételár 4 százaléka, a példában szereplő 40 milliós ingatlan esetén 1,6 millióval növeli a tényleges végösszeget.
Mint írják, illetékmentességet élveznek azok a családok is, akik Falusi CSOK-ot vagy CSOK Plusz hitelt vesznek igénybe.
Azonban, ha valaki nem jogosult a mentességekre, az illetéket csökkenteni lehet az úgynevezett cserepótló vétel alkalmazásával. A szakértő szerint ez akkor lép életbe, ha a vevő az új ingatlan vásárlását megelőző 5 éven vagy az azt követő egy éven belül elad egy másik lakást. Ilyenkor a 4 százalékos illetéket csupán a két ingatlan árából adódó különbözet után kell megfizetni.
Mint javasolja, a vételáron felül 5-6 százalékot érdemes félretenni a rejtett költségekre.
