Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A választásokat követően nehezen elmozdítható közjogi tisztségviselők hada maradt pozícióban, akik kizárólag a korábbi kormánynak vagy a Fidesz-többségnek köszönhetik a mandátumukat. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a mindennapi életünk és közös jövőnk szempontjából alapvető fontosságú, hogy kik Magyarország legfontosabb közjogi vezetői, kik irányítják a független alkotmányos intézményeket, amelyeknek a hatalmat kellene fékezniük és ellensúlyozniuk – írta a szervezet közleményében. Ahogyan alapvető fontosságú a magyar jogállam szempontjából az is, hogy a közjogi vezetők – a köztársasági elnöktől a Nemzeti Választási Bizottság elnökéig – mi módon kerülnek posztjukba - tették hozzá.
Papíron hiába vannak független intézmények, ha azokat egyedül a hatalom iránt lojális személyek irányítják.
Ma az összes közjogi vezető megbízható támasza volt a választásos autokráciának, dicstelen szerepük volt a jogállam és a demokrácia lebontásában. Ezért a Fidesz bebetonozta őket hosszú időre.
Az így kinevezett vagy megválasztott szereplők a pozíciójukhoz kapcsolt formális és informális eszközökkel akadályozni fogják az új kormányt.
A Magyar Helsinki Bizottság már a 2022-es választások előtt elkészítette a Cementezettek c. weboldalát, amelyet most frissített.
- A mostani helyzet szerint a 33 legfontosabb közjogi vezető közül – amennyiben kitöltik mandátumukat – még két év múlva is a posztján maradhat 32,
- és öt év múlva is ott lehetnek még 16-an,
- sőt 2035-ben is 7-en a helyükön lehetnének.
- Polt Péternek, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének egyenesen 2037. június 7-ig, 82 éves koráig szól a megbízatása.
Számuk 2038-ra fogyna el teljesen.
- A határozott idejű kinevezettek közül Kozma Ákos alkotmánybírónak nyúlik a legtávolabb a mandátuma, 2037. szeptember 25-ig tarthatna.
Az alkotmányos demokráciában kiemelt jelentősége van a fékek és ellensúlyok rendszerének, amely életképessé teszi, tartalommal tölti meg a hatalommegosztás rendszerét, megakadályozza a teljhatalom megszerzését és működtetését.
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy Alaptörvény-módosítással kívánja eltávolítani Sulyok Tamás köztársasági elnököt.
A Helsinki Bizottság szerint a közjogi rendszer átalakítása a jogállam helyreállításának és Magyarország demokratikus működésének kulcsfontosságú momentuma. Nehéz, bizonyos esetben precedens nélküli döntéseket kell meghozni a törvényhozás alkotmányozó többségének. Ráadásul az alkotmány az egész politikai közösség alapvető dokumentuma – ellenzékieké ugyanúgy, mint ahogy kormánypártiaké.
A közjogi vezetők puszta lecserélése pillanatnyilag megkönnyíthetné ugyan a hatalomgyakorlást, hosszabb távon azonban az szolgálná az alkotmányos demokrácia stabilitását, ha ezzel együtt erős garanciákat is teremtenének arra nézve, hogy az új tisztségviselők kiválasztása valóban az alkotmányos intézmények függetlenségét szolgálja.