Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A különböző díjtételekből összesen több mint 33 milliárd forint bevétele keletkezett az országban dolgozó 313 közjegyzőnek 2024-ben - derül ki a HVG összesítéséből, amely a céges formában működő irodák hivatalos beszámolói alapján készült.
A kimutatás szerint a közjegyzői irodák összesített adózott eredménye tavalyelőtt meghaladta a 10,6 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy az árbevétel nagyjából harmadát akár ki is vehették osztalékként.
A beszámolók alapján jelentős különbségek láthatók az egyes irodák között: egyes, úgynevezett „zsírosabb” körzetekben akár 150-180 millió forintos éves nyereség is előfordult 2024-ben, mások viszont minimális profittal működtek, vagy veszteséggel zárták az évet.
2024-ben a közjegyzők átlagos adózott eredménye mintegy 40 millió forint volt, a medián nyereség pedig körülbelül 31 millió forintot tett ki. Ez utóbbi alapján egy irodára vetítve havi szinten nagyjából 2,6 millió forintos bruttó eredmény adódik - derül ki a cikkből.
A bevételek mögött részben több iroda egy cégben való megjelenése is állhat, ugyanakkor jellemzően a közjegyzők saját vállalkozást működtetnek.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szerint a bevétel-nyereség arány nem tekinthető kirívónak a szellemi szolgáltatást végző vállalkozások között. Mint írták, a közjegyzők teljes vagyonukkal felelnek a munkájukért, és állami támogatást nem kapnak.
A kamara szerint a díjtételek csökkentése az irodák jelentős részét veszélybe sodorná, különösen a kisebb településeken.
A lap megkeresésére azt is közölték, hogy egy önálló közjegyzői okirat elkészítése esettől függően több órás munkát jelent, amely magában foglalja az iratok előkészítését, jogi ellenőrzését, a tulajdoni lapok lekérését, valamint az okirat felolvasását és archiválását is.
Egy ügy lebonyolítása nagyjából két órát vesz igénybe, ami mintegy 25 ezer forintos bruttó óradíjnak felel meg a költségekkel együtt.
A lap megjegyzete, hogy a lakosság nagy része megszabadulna ezektől a kiadásoktól, vagy jelentősen csökkentené azokat, a közhangulatnak engedve a Tisza-kormány első intézkedései között elrendelte a teljes rendszer átvilágítását: a kabinet arra kérte az igazságügyi minisztert, hogy dolgozzon ki olyan javaslatokat, amelyek a feladatok egy részét kormányirodákhoz, más részét pedig a bíróságokhoz telepítenék át.