Magyar Péter miniszterelnök a kormányülést követő hétfői sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az igazságügyi tárca előkészíti a közjegyzői rendszer átalakításáról szóló törvénymódosításokat is.
A kormány álláspontja szerint a jelenlegi közjegyzői rendszer túlságosan zárt, túlárazott és monopolizált struktúrává vált, amelyben korlátozott a verseny, garantáltak a díjbevételek, és túl sok közhatalmi feladat került ki a bírósági rendszerből; sok állampolgár számára a közjegyzői ügyintézés aránytalanul nagy terhet jelent.
A kabinet ezért arra kérte az igazságügyi minisztert, hogy dolgozzon ki olyan javaslatokat, amelyek a feladatok egy részét kormányirodákhoz, más részét pedig a bíróságokhoz telepítenék át.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) médiából értesült a kormány közjegyzőséggel kapcsolatos terveiről, és bár nyitott a tárgyalásokra és a konstruktív párbeszédre, HVG megkeresésére leszögezte: általánosságban elmondható, hogy
az igazságszolgáltatás egyik leghatékonyabban, érdemi probléma nélkül működő része éppen a közjegyzőség.
A szervezet szerint a közjegyzők Európa nagy részén a bírósági szervezetrendszerből kiválva, önállóan működnek, ami szerintük gyorsabb és olcsóbb ügyintézést tesz lehetővé.
Adataik szerint a közjegyzői rendszer évente mintegy 1,25 millió ügyben tehermentesíti a bíróságokat, és több százezer eljárásban biztosít pereskedés nélküli jogérvényesítést.
A közjegyzői irodák állami forrás nélkül, kizárólag ügyfelek által fizetett díjakból működnek, a díjszabást pedig miniszteri rendelet határozza meg, a közjegyzői díjak maximáltak, és több esetben alacsonyabbak, mint a bírósági illetékek - közölte a MOKK.
A kamara szerint a bíróságok és a kormányhivatalok jelenleg túlterheltek, és egy esetleges feladatátcsoportosítás jelentős többletköltséget és szervezési terhet róna az államra. A MOKK szerint jelenleg nincs olyan hatásköre a közjegyzőségnek, amely hatékonyabban működne akár bírósági, akár közigazgatási hatáskörben. „A bírósággal párhuzamos hatáskörbe tartozó ügyekben (előzetes bizonyítás, igazságügyi szakértő kirendelése, fizetési meghagyás 3 és 30 millió Ft között stb.) is inkább a közjegyzői eljárást veszik igénybe a felek” - jegyezték meg.
Hozzátették: a közjegyzőnek az ügyek gyors és eredményes elintézéséhez fűződő személyes érdeke a kulcsa a hatékony ügyintézésnek, ami az állami szektorban lévő szereplők esetén nem adott.