Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyar Péter a lefőtt kávés Facebook-poszt másnapján, az igazságyügyminiszterrel az oldalán bement a Sándor-palotába, és pontról pontra kérdőre vonta Sulyok Tamást: mi a véleménye az elmúlt évek hallgatásairól. A kegyelmi botrányról. A poloskázásról. A Szuverenitásvédelmi Hivatal visszaéléseiről. A titkosszolgálati megfigyelésekről. Arról, amikor Lázár János romákat küldött vécét pucolni.
Sulyok a poloskázást „politikai véleménynek" minősítette. A háborús uszítás kapcsán azt mondta: nem az ő feladata volt felszólalni.
Egy köztársasági elnöknek ilyenkor kötelessége lett volna felhívni a hatalmat arra, hogy hagyjon fel a saját honfitársai elleni háborús uszítással
– mondta Magyar Péter a sajtótájékoztatón. Sulyok hallgatása különösen fájó volt szerinte a határon túli magyar közösségeket érintő ügyekben is.
A miniszterelnök az összes érdemi kérdésre megkapta a választ. Egyik sem volt az, amit várt.
Tájékoztattam az elnököt arról, hogy ha nem mond le önként, ma a döntéséről tájékoztatom a Tisza Párt frakcióját, és haladéktalanul megkezdjük a szükséges eljárásokat.
A találozó utáni, bekiabálásokkal tarkított tájékoztatón a kormányfő kifejtette: a magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása, amit generációk építettek és védtek az életük árán is. Magyar Péter hangsúlyozta: azért jött ma el az államfőhöz, hogy beszéljenek a felelősségéről, mert a magyar köztársaság egyik legfontosabb intézményének tekintélyét szeretnénk helyreállítani.
Ám Sulyok Tamás nem mondott le, és ez aligha meglepetés.
Vasárnap este az elnök videóban közölte álláspontját: nem akadályozza a kormányt, de lemondani sem fog. „Fentiek alapján, eskümhöz híven, a hatalmi ágakkal együttműködésben továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet" – szögezte le. Korábban az Indexnek adott interjúban részletesen kifejtette, miért marad: szerinte nincs olyan jogi vagy alkotmányos ok, ami lemondást indokolna.
Jöhet az alaptörvény-módosítás
Sulyok elmozdításához Magyar Péter praktikus okokból sem a megfosztási eljárást választja. Ott ugyanis az Alkotmánybíróságnak döntő szava lenne – ahol többségében a Fidesz által kinevezett bírók ülnek. Ehelyett alaptörvény-módosítással számolnak le a helyzettel, amihez a Tisza Pártnak megvan a kétharmada.
„Nem személyre szabott jogalkotással fogunk élni, hanem helyreállítjuk sok millió magyar egyértelmű, erős felhatalmazása alapján a magyar jogállamot és a demokráciát" – mondta Magyar Péter. Hozzátette:
minden bábnak az eltávolításáról szó lesz, aki részt vett ebben a káderkeringőben.
A módosítás nagyjából egy hónapot vesz majd igénybe. Nem csak Sulyokról van szó: a Kúria, az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék élén ülőkre is vonatkozni fog. A közmédia kérdésére Magyar Péter azt is leszögezte: Sulyok leváltása nem lassítja az uniós pénzek hazahozatalát – ha megüresedik az elnöki szék, az Országgyűlés elnöke látja el az államfői feladatokat, és ő írja alá a szükséges törvényeket.
A leginkább Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botond ügyvéd szerint ez egy „tabula rasa" megoldás lesz: egyetlen alaptörvény-módosítással szüntetik meg az összes érintett megbízatását, a NER bukására és az április 12-i felhatalmazásra hivatkozva. A módosítást szerinte sem Sulyok, sem az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja majd tartalmi alkotmányossági szempontból. „Ez a módosítás egyben annak a ténynek lesz egyértelmű bizonyítéka, hogy az Orbán-rendszer működésének a lényege nem az intézményekben, hanem a személyekben rejlett" – írta.
Ezért mondtam már másfél évvel ezelőtt: Orbán bukását követően a jogállam akár egy nap alatt visszaállítható lesz.
„Ahogy 1990-ben sem maradhattak"
A rendszerváltás-párhuzam máshonnan is előkerült. Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke nem teketóriázott: „Ha rendszerváltás van – és az van, arra szavazott az ország – akkor mennie kell az Orbán-rendszert kiszolgálóknak, ahogy 1990-ben sem maradhattak a Kádár-rendszer kiszolgálói hatalmon."
Horn szerint Sulyoknak döntési helyzete volt, és rosszul döntött. „Ha valakinek, akkor Sulyoknak azt hiszem jobb lett volna a lemondás, de Orbánnak, a Fidesz maradékának ez az érdeke. Így, mint mindig, most is ez alapján döntött a vállalhatatlan elnök, aki nem teljesítette feladatát, nem képviselte, meg sem kísérelte képviselni a nemzet egységét."
Török: az intézményt kellene védeni, nem Sulyokot
Török Gábor politológus szerint Sulyok személyét nehéz védeni – az elmúlt két évben nem sok okot adott arra, hogy a nemzeti egységet megjelenítő elnököt lássanak benne. Az intézményt viszont más lapra tartozónak tartja.
A Fidesz diktatúrázását ugyanakkor hiteltelennek nevezi: „Amikor az volt az érdekük, akkor kétharmados erővel, alkotmánymódosítással mozdították el a Legfelsőbb Bíróság hivatalban lévő elnökét – ez a precedens." Ugyanakkor leszögezi: a legitim parlamenti döntéssel megválasztott vezetők alkotmánymódosítással történő eltávolítása – még ha megtehető is – ellentétes az alkotmányosság szellemével.
Az volt 2010 után és az most is.
Török szerint a helyzet védhetőbb lenne, ha az új elnököt az ország közvetlenül választaná meg. Az új kétharmados többség egyelőre nem ebbe az irányba tart – úgy tűnik, maga szavaz majd utódot Sulyok helyére. A politológus szerint a hosszabb távú megítélés kulcskérdése az lesz, ki kerül az elnöki székbe: egy szimbolikus, veszélytelen államfő – ami szerinte a Fidesz-modell folytatása lenne, csak szimpatikusabb arccal – vagy valaki, aki akár az őt megválasztó hatalommal szemben is fék és korlát tud lenni, a Mádl–Sólyom vonal örököse.
„Akik most vetnek, valamikor aratni fognak"
Hack Péter alkotmányjogász szintén a jövőre figyelmeztet. Szerinte Sulyok megválasztása megfelelt a korábbi demokratikus szabályoknak, ezért pusztán politikai okokból nem mozdítható el. „A joguralom azt jelenti, hogy a jog megelőzi a többség akaratát is" – mondta az Indexnek.
Ha most politikai alapon lehet elnököt elmozdítani, a jövőben bármelyik elnök ugyanolyan sérülékennyé válik.
Hack a saját cikkéhez fűzött kommentben közvetlen üzenetet is hagyott: „Érdekes, hogy néhányan ugyanezt mondták, amikor annak veszélyéről beszéltem, hogy miért orosz az, hogy a Fidesz megváltoztatta az alkotmánybírók jelölési szabályát, vagy amikor a jogállamiság követelményeinek megsértésével választotta meg a Kúria elnökét. Most aratják az akkori vetést. Akik most vetnek, valamikor aratni fognak."