A témát az elmúlt napokban ismét az uniós ítéletek hozták előtérbe. Több jogi értelmezés szerint az Európai Unió Bíróságának döntései alapjaiban változtathatják meg egyes devizahiteles szerződések megítélését, különösen azokban az esetekben, ahol a fogyasztók nem kaptak megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatokról.
Ez nemcsak új pereket indíthat el, hanem korábban lezárt ügyeket is új megvilágításba helyezhet.
A Tisza Párt erre reagálva nyújtott be törvényjavaslatot, amely átmenetileg leállítaná a folyamatban lévő pereket és végrehajtásokat. Az indoklás szerint erre azért lenne szükség, hogy a magyar bíróságok egységesen tudják alkalmazni az uniós jogértelmezést, és ne szülessenek egymásnak ellentmondó ítéletek a következő időszakban.
A Blikk értesülései szerint ugyanakkor a kérdés már nem kizárólag ellenzéki politikai kezdeményezésként van jelen. A lap úgy tudja, kormányzati és szakmai körökben is vizsgálják egy szélesebb rendezési csomag lehetőségét, amely akár a végrehajtások ideiglenes felfüggesztését is magában foglalhatná azoknál az adósoknál, akiknek az ügye még nem zárult le jogerősen.
Az is felmerült, hogy egy esetleges új szabályozás túlmutathat a jelenlegi pereken. Piaci szereplők szerint ugyanis az uniós bírósági döntések hosszabb távon jelentős pénzügyi kockázatot jelenthetnek a bankszektornak, különösen akkor, ha tömegesen indulnak új elszámolási eljárások vagy kártérítési igények. Egy átfogó rendezés ezért nemcsak jogi, hanem gazdaságpolitikai kérdéssé is válhat.
A devizahiteles probléma több mint egy évtizede meghatározó társadalmi ügy Magyarországon. Bár a korábbi forintosítási programok és mentőcsomagok sok adós helyzetét rendezték, továbbra is több ezer olyan ügy lehet, amelyben az érintettek vitatják a szerződések tisztességességét vagy a banki tájékoztatás megfelelőségét.
Az előttünk álló hónapokban ezért könnyen elképzelhető, hogy a devizahiteles kérdés ismét a gazdasági és politikai viták egyik legfontosabb témájává válik.