A jövőben két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő az, aki akadályozza az országgyűlési vizsgálóbizottság munkáját. Az erről szóló törvényjavaslatot a Tisza Párt két képviselője szerdán nyújtotta be az Országgyűlésnek.
Melléthei-Barna Mártonnak és Hantosi Istvánnak az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló javaslata alapján egymillió forintos pénzbírság is kiszabható lenne arra, illetve elővezethető lenne az, aki nem jelenik meg egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt.
A törvényjavaslat kiegészíti a büntető törvénykönyvet azzal, hogy vétségnek minősíti az országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának akadályozását, bünteti azt, ha valaki a testület előtt szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz, valótlan adatot szolgáltat.
A vizsgálóbizottság munkája akadályozásának minősített esete, így három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a távolmaradás, a valótlan nyilatkozat bűncselekmény elkövetését szolgálja, vagy annak leplezésére irányul.
Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője azt közölte, hogy a Tisza-frakció több parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezi. Az egyik a gyermekvédelem ügyével foglalkozik majd, célja, hogy "rendszerszinten feltárja, miért nem volt képes az állam megvédeni a rábízott gyermekeket".
Egy másik testület a kegyelmi ügyet fogja vizsgálni, hogy kiderüljön: miként juthatott el egy pedofil bűncselekményben érintett személy kegyelme az előkészítéstől a miniszteri ellenjegyzésig.
"A spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság célja, hogy az egész ország megértse, milyen politikai, gazdasági és intézményi döntések vezettek a közvagyon elvesztéséhez a spontán privatizáció során" - írta.
A Tisza-frakció két másik vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezte. Az egyik a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaélésekkel, a másik a végrehajtási anomáliákkal foglalkozik majd.