Bár egyelőre mindössze két parlamenti ülés zajlott le a Tisza-kormány alatt, és ezen a héten nem is folytatódik a munka sem a bizottságokban, sem pedig az országgyűlési patkóban, a megválaszolandó kérdések így is sorjáznak már.
Megnéztük, melyek az első kérdések, amelyekre a Magyar Péter vezette kabinetnek választ kell adnia.
Az új kormány május 12-én, kedden alakult meg, így május 13-án, szerdán már munkába is álltak az ellenzéki képviselők:
- Miért törölték el a Meta reklámadóját a Tisza és a Fidesz négyötödös paktumával, vitát sem engedve?
Ez az első interpelláció, amely Magyar Péterhez, mint miniszterelnökhöz érkezett. A Mi Hazánk képviselője, Novák Előd többek között arra figyelmezteti a kormányfőt, hogy „nem elég csupán a NER oligarcháinak pénzét visszakövetelni: itt az ideje, hogy végre a Facebook és a többi technológiai óriásvállalat is kivegye a részét a magyarországi közteherviselésből!”
- Mi lesz a Budapest-Belgrád vasútfejlesztéssel?
Erre a szintén mihazánkos interpellációra, amit Szabadi István nyújtott be, egy régi-új kormánytagnak, Vitézy Dávidnak, a közlekedési és beruházási miniszternek kell választ adnia. Ha majd összeül a parlament, akkor a tárcavezető elmondhatja, hogy a Tisza-kormány feloldja-e Budapest-Belgrád vasútfejlesztés minden dokumentumának a titkosítását, elszámoltatják-e az alapjaiban elrontott projekt felelőseit, illetve azt is, hogy mikor indulhat el reálisan a személyforgalom és zárulhat le beruházás.
- Kártalanítják-e a Covid-károsultakat?
Klasszik Mi Hazánk-téma. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszternél Szabadi István érdeklődik, hogy a Tisza-kormány feloldja-e a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs működésével kapcsolatos dokumentumok titkosítását. „Nemzetközi példákat követve kivizsgálják-e vakcinák okozta egészségkárosodásokat és haláleseteket? Kártalanítják-e a Covid alatt kényszeroltott, elbocsátott és tönkrement honfitársainkat?” – hangzik majd el az Országház falai között.
- Mi a kormány terve a migrációs paktum kapcsán?
Pósfai Gábor belügyminiszter annak az interpellációnak a címzettje, amely a sorban az első azok közül, amelyet az egykori kormánypártok politikusai nyújtottak be a Tisza-kormány felé. Szimbolikus, hogy pont a bevándorlás az első témája a leváltott kormányzatnak, mindenesetre Rétvári Bence (KDNP) szerint „a Migrációs Paktum végrehajtásával kapcsolatban mi vagyunk az egyetlen ország Európában, aki eddig nem adott le végrehajtási tervet, és felszólítjuk a kormányt, hogy végrehajtási terv továbbra sem kerüljön leadásra.”
- Az Európai Unió Bíróságának döntése után hogyan védi meg a kormány a magyar gyerekek és szülők érdekeit?
A migráció után itt a másik örökzöld: „az Európai Unió Bíróságának (C-769/22. számú) ítélete szerint Magyarország megsértette az uniós jogot a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi törvénycsomaggal” – figyelmezteti Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi minisztert Máthé Zsuzsa KDNP-s országgyűlési képviselő. Az interpellációban arra keresi a választ az ellenzéki képviselő, hogy mit tesz az Európai Bírósági döntés kapcsán az új kormány, hogyan védi meg a magyar gyermekek érdekeit, a magyar szülők jogait és kétharmados felhatalmazása birtokában miként fog kiállni a kérdésben 2022-ben egyértelmű véleményt nyilvánító közel négymillió magyar ember képviseletében.
- Milyen irányt vesz az oktatáspolitika?
Itt a rendszerváltás utáni első fideszes kérdés. Hegedűs Barbara interpellálja Lannert Judit oktatási és gyermekügyi minisztert, amiben felidézi, hogy a tárcavezető az iskolák számának csökkentésére, iskolák bezárására vonatkozó kérdés kapcsán a meghallgatáson arról beszélt, hogy az, hogy a gyermekek fogynak, az egy adottság. Ezzel nem tudnak mit kezdeni és az intézményrendszert ehhez kívánják igazítani. „Kérdezem Miniszter Asszonyt, ez jelenti-e azt, hogy a Tisza-kormány alatt számítani lehet a kistelepüléseken iskolák bezárására vagy összevonására? Milyen szempontok alapján döntenének arról, hogy egy iskola „fenntartható”-e?” – olvasható a dokumentumban.
- Meddig volt őszinte a 480 forintos benzinár ígérete?
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek is választ kell adnia, méghozzá a fideszes Bencsik János interpellációjára. „Fenntartja-e a kormány a Tisza Párt korábbi 480 forintos üzemanyagárplafonra vonatkozó követelését? Amennyiben igen: pontosan mikor, milyen jogszabállyal, milyen időtartamra és milyen költségvetési fedezettel vezetik be?” – nemsokára erről is lesz szó a parlamentben.
- Továbbra is érvényben tartják-e, hogy a férfi és a nő biológiailag meghatározott?
Görög Márta igazságügyi miniszternek is lesz dolga, ugyanis egy másik toposz is a Tisztelt Ház elé kerül, amivel kapcsolatban a Tisza párt korábban nem vállalt fel konkrét álláspontot. A KDNP-s Latorcai Csaba arra hívja fel a figyelmet, hogy „Magyarország Alaptörvényének kimondja, hogy a házasság egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásából jön létre, valamint a család alapja a házasság és a gyermek. Az Alaptörvény alapértékei szerint az, hogy valaki férfi vagy nő, az nem az egyén választásának kérdése, hanem biológiai, genetikai meghatározottság függvénye.” Az ellenzéki képviselő ezért arra kíváncsi, hogy Görög Márta tartja-e magát az Alaptörvényhez, vagy teret enged azoknak, akik szerint a biológiai nem fogalmát fel kell váltani a társadalmi nem, azaz a gender fogalmával a jogrendben.
- Mennyien kapnak kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékokat?
Ez már egy írásbeli kérdés, amit május 29-ig kell megválaszolnia Kármán András pénzügyminiszternek. A már hivatkozott Novák Előd arra kíváncsi, hogy pontosan hány személy esetében vonták meg, s hány esetben maradhatott akkor a nyugdíjpótlék, illetve jelenleg hányan kapnak ilyen nyugdíjpótlékol alanyi vagy özvegyi jogon. Arra is választ vár, hogy évente összesen mekkora összeg ez a költségvetés számára, valamint tervezik-e felülvizsgálni a még érintett, élő személyek ilyen nyugdíjpótlékait.
- Mennyibe kerültek a NATO-szerepvállalásaink?
A honvédelmi miniszterként visszatérő Ruszin-Szendi Romuluszt is kérdezi Novák Előd. A NATO koszovói békefenntartó műveletében (KFOR), valamint az Afganisztánban történt magyar katonai szerepvállalás költségeire, elszámolására kérdez rá az ellenzéki politikus.
- Mennyibe kerül a rabok ellátása, és mennyibe a kórházban ápolt szabadoké?
Szintén május 29-ig kell választ adnia Magyar Péternek arra a Novák Előd-féle kérdéscsomagra, amelyből elvileg kiderülne, hogy naponta átlagosan mennyit költ az állam egy fogvatartottra (beleértve a járulékos költségeket is). Továbbá szeretné megtudni a kórházban ápoltak (nem a fogvatartottak, hanem szabad állampolgárok) átlagos napi költségét is hasonlóan, itt is külön feltüntetve az étkeztetésükre fordított összeget.
- Megszüntetik-e az ápolók felesleges terheit?
Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztertől azt kérdezi Szabados István, hogy felülvizsgálják-e az Ápolási Támogató Rendszer működését, hogy az ápolókat ne terhelje felesleges adminisztráció. A készülékeket lecserélik-e táblagép méretű készülékekre? Nem orvos munkakörökben mikor hajtják végre a beígért béremelést? – kérdezi írásban az ellenzéki képviselő.
Érdekességképpen már benyújtották az Országgyűlés elé az első határozati javaslatot is. Kevesen tippelték volna meg, de ez a téma: A szurkolói pirotechnika ellenőrzött keretek között történő engedélyezéséről a sportlétesítményekben. Ebben Szabadi István azt reméli, hogy az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy legkésőbb 2026. június hó 30. napjáig alkosson jogszabályt, amelyben biztosítja a sportlétesítményekben a mérkőzések ideje alatt az 1. és 2. osztályba tartozó tűzijátékok ellenőrzött keretek között történő használatának engedélyezését és véget vet a szurkolók szabálysértési hatóság és a Magyar Labdarúgó Szövetség általi szervezett üldözésének.