Hegedűs Zsolt Facebook-bejegyzésben adott részletes tájékoztatást a hantavírusokról, miután az elmúlt napokban több hír is megjelent a hantavírusról, köztük egy Arad megyei esetről is.
Az egészségügyi miniszter kiemelte: a jelenlegi tudományos ismeretek alapján rendkívül valószínűtlen, hogy a helyzetből „COVID 2.0” jellegű világjárvány alakuljon ki.
Mint írta, a hantavírusok rágcsálók által terjesztett vírusok, amelyek világszerte előfordulnak. Terjedésük alapvetően eltér a koronavírusétól, mert nem jellemző rájuk a könnyű, cseppfertőzéses emberről emberre terjedés, és nincs bizonyított jelentős tünetmentes fertőzés sem.
A legtöbb hantavírus nem terjed emberről emberre, a fertőzés jellemzően fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett por belélegzésével alakul ki. Kivétel az Andok-vírus, amely ritkán, szoros és tartós kontaktus esetén emberről emberre is átadható, például közös háztartásban vagy betegápolás során - olvasható a tárcavezető írásában.
Magyarországon jelenleg nincs ok pánikra: 2015 és 2024 között évente 2-16 hantavírus-fertőzést regisztráltak. Hazánkban elsősorban a Puumala és a Dobrava-Belgrade hantavírus fordul elő, az amerikai típusok természetes környezetben nincsenek jelen.
A miniszter azt is közölte, hogy jelenleg nincs ismert magyar fertőzött, és nincs tudomás olyan magyar állampolgárról sem, aki kapcsolatba kerülhetett volna a nemzetközi járványügyi esemény érintettjeivel.
A megelőzéssel kapcsolatban Hegedűs Zsolt a rágcsálók távoltartását, az élelmiszerek zárt tárolását, a szellőztetést és a rágcsálóürülékkel szennyezett por felkavarásának elkerülését emelte ki. Figyelmeztetett arra is, hogy az ilyen szennyeződést nem szabad szárazon felsöpörni vagy porszívózni, hanem először nedves fertőtlenítést kell alkalmazni.
A miniszter szerint akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha valaki rágcsálókkal vagy szennyezett környezetben érintkezett, majd ezt követően láz, erős levertség, izomfájdalom, fejfájás, hányinger vagy hasi panaszok jelentkeznek.