A demográfiai adatok szerint 2025-ben is folytatódott Magyarország népességének csökkenése, és több kulcsmutató is romló tendenciát jelez – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítéséből.
2026. január 1-jén Magyarország népessége 9 millió 489 ezer fő volt. A legmagasabb lélekszámot 1981. január 1-jén regisztrálták, akkor 10 millió 713 ezren éltek az országban. Azóta a lakosság száma változó ütemben, de folyamatosan csökken.
Az élveszületések száma 2025-ben 72 ezer volt, ami egy év alatt 7,1 százalékos visszaesést jelent. Ez összhangban van a termékenységi mutatók romlásával is: a teljes termékenységi arányszám 1,39-ről 1,31-re csökkent, ami 5,7 százalékos zuhanás, és továbbra is jelentősen elmarad a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es szinttől.
A halálozások száma ugyanakkor enyhén mérséklődött: 2024-ben 127 470-en hunytak el, míg 2025-ben 124 200 fő vesztette életét. Ennek ellenére a természetes fogyás tovább nőtt: míg 2024-ben 49 959 fővel csökkent a népesség, 2025-ben ez már 52 200 főre emelkedett, ami 4,5 százalékos romlást jelent.
Vagyis egy Eger méretű város lakosságával csökkent a Magyarországon élők száma egy év alatt.
A házasságkötések száma lényegében stagnált: 2024-ben 46 561 pár kötötte össze életét, míg 2025-ben 46 600 esküvőt regisztráltak a statisztikák szerint.
A 2025-ös adatok szerint a születések visszaesése nagyobb mértékű volt, mint a halálozások csökkenése, így a természetes fogyás üteme gyorsult. A tényleges fogyás is emelkedett: a 2024-es 45 125 fős csökkenés után 2025-re már 50 900 főre nőtt, ami 12,8 százalékos romlás.
Száz fiatalra 148 időkorú jut
A népesség korszerkezete tovább öregedett. Az időskorúak száma nőtt, miközben a gyermek- és aktív korúaké csökkent. 2025-ben a 65 éves és annál idősebbek száma 7,2 ezer fővel (0,4 százalékkal) emelkedett, a 0–14 éveseké 17,3 ezer fővel (1,3 százalékkal) csökkent, a 15–64 éveseké pedig 40,9 ezer fővel (0,7 százalékkal) lett kevesebb.
Idén január 1-jén száz gyermekkorúra már 148 időskorú jutott, szemben az előző évi 146-tal
– emelte ki a statisztikai hivatal.
Az elemzés arra is rámutat, hogy 2025-ben az ország valamennyi vármegyéjében és a fővárosban is meghaladta a halálozások száma a születésekét. A 2025-ös születésszám jelentősen elmaradt a korábbi mélypontnak számító 2011-es adattól is, amikor 88 ezer gyermek született. Tavaly viszont mindössze 72 ezer újszülött jött világra.
Sokat várnak a gyermekvállalással a magyarok
A gyermekvállalási minták is látványosan átalakultak: ma a nők abban az életkorban vállalnak gyermeket, amikor három évtizeddel ezelőtt már a családalapítási szakasz végén jártak – mondták a szakértők.
A születések száma minden korcsoportban visszaesett a 44 év feletti anyák kivételével, különösen a 25–29 és a 30–34 évesek körében.
A 2025-ben született gyermekek több mint fele 30 év feletti anyától született. A rendszerváltás idején még a 25 év alatti nők adták az újszülöttek több mint felét, azóta az anyák átlagéletkora az első gyermek születésekor 23 évről 29,5 évre emelkedett.
A terhességmegszakítások és a magzati halálozások együttes száma hosszú ideje csökken, 2025-ben összesen 32,8 ezer ilyen eset történt, közel 500-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a magzati halálozások száma 4,9 százalékkal csökkent, 12,4 ezer esetre, ami 640-nel kevesebb az előző évhez képest.
Ugyanakkor a terhességmegszakítások számában megtorpant a korábbi csökkenő trend: 2025-ben 20,4 ezer művi vetélés történt, ami 140-nel több az előző évhez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy száz születésre 45,6 magzati veszteség jutott, szemben az előző évi 43-mal.
Harmadával több bejegyzett élettársi kapcsolat
A bejegyzett élettársi kapcsolatok terén is változás látszik: 2009 óta van lehetőség az azonos nemű párok számára ilyen kapcsolat létesítésére. A számuk 2013 óta szinte minden évben emelkedik. 2025-ben 234 bejegyzett élettársi kapcsolatot kötöttek, ami 30 százalékos növekedés az előző évi 180-hoz képest. A párok több mint fele Budapesten és Pest vármegyében élt. A férfi párok aránya minden évben meghaladta a női párokét, a bejegyzett kapcsolatok csaknem kétharmadát ők kötötték. A férfiak átlagosan 45,2, a nők 37,6 évesen léptek hivatalos élettársi viszonyba.
A születéskor várható élettartam 1990 és 2025 között 69,3 évről 77,1 évre emelkedett, bár a koronavírus-járvány idején átmeneti visszaesés következett be. 2025-ben a férfiaknál 74,1, a nőknél 80 év volt a várható élettartam, mindkettő meghaladja a 2019-es szintet is. A nemek közötti különbség ugyanakkor érdemben csökkent: az 1990-es 8,6 évről 5,8 évre szűkült.