A haszon.hu által feldolgozott Blochamps elemzés szerint mára egyértelműen kettészakadt a magyar megtakarítási rendszer: miközben a tehetősebb, tudatosan befektető ügyfelek reálértéken is jelentős nyereséget értek el, a lakosság nagy része továbbra is készpénzben vagy alig kamatozó folyószámlákon tartja a pénzét.
A magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona 2020 és 2025 között 56 ezermilliárd forintról több mint 101 ezermilliárd forintra emelkedett. A klasszikus pénzügyi eszközök – vagyis a készpénz, bankbetétek, kötvények, befektetési jegyek és részvények – állománya ugyanezen időszak alatt 38 ezermilliárdról közel 68 ezermilliárd forintra nőtt.
A számok első ránézésre erős megtakarítási boomot mutatnak, a háttérben azonban komoly különbségek rajzolódnak ki. A klasszikus pénzügyi vagyon öt év alatt 77 százalékkal bővült, miközben a privátbanki vagyon 84 százalékos növekedést mutatott. Inflációval korrigálva a szakadék még látványosabb: a hagyományos lakossági pénzügyi vagyon reálértéken nagyjából 10 százalékkal nőtt, míg a privátbanki ügyfelek vagyona 15–20 százalék közötti pluszt termelt.
A Blochamps szerint ezzel gyakorlatilag kétsebességessé vált a magyar megtakarítási rendszer. Egy szűk, nagyjából 50 ezer háztartásból álló felső réteg aktívan kezeli a vagyonát, befektetéseket épít és diverzifikál, miközben a lakosság jelentős része még mindig nincs jelen érdemben a befektetési piacon.
Ezt jól mutatja, hogy továbbra is több mint 10 ezer milliárd forint parkol látra szóló bankszámlákon, miközben a készpénzállomány meghaladja a 7000 milliárd forintot. Ezek az összegek az elmúlt évek magas inflációs környezetében jelentős reálérték-vesztést szenvedtek el.
A kutatás szerint ráadásul nem pusztán pénzügyi tudatossági problémáról van szó. A háztartások jelentős része egyszerűen nem képes érdemi megtakarításra. A becslések alapján körülbelül 800 ezer magyar rendelkezik valóban számottevő pénzügyi tartalékkal.
Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője szerint ugyanakkor még azok között is sokan vannak, akik elvileg befektethetnének, mégsem lépnek túl a legalacsonyabb kockázatú termékeken. Becslésük szerint mintegy félmillió ember számára jelenleg az állampapír jelenti a „kockázati plafont”.
Az elemzés szerint az elmúlt évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai programja, a lakossági állampapír sem hozott valódi áttörést. Bár sokan nyitottak államkincstári számlát, az állampapír-állomány mintegy 60 százaléka továbbra is a vagyonosabb rétegek kezében koncentrálódik.
A Blochamps arra jutott: az állampapírprogram ugyan növelte a lakossági részvételt, de nem alakította át érdemben a megtakarítási szerkezetet, és nem tudta széles körben fejleszteni a befektetői tudatosságot sem. A magyar pénzügyi rendszer így egyre inkább kettéválik: egy szűk, tudatos befektetői elit áll szemben a passzív többséggel, amelynek megtakarításait továbbra is erodálja az infláció.
