Lőrincz Viktória 1982-ben született Kaposváron, elmondása szerint egész életútját meghatározza a somogyi identitás, valamint a szerény családi háttérből hozott szociális érzékenység.
Egy egyszerű, szegény családból származom, ahonnan a tisztességet és a becsületet hozom útravalóként
– mondta képviselőjelölti bemutatkozó videójában, ahol azt is megemlítette, hogy politikai szerepvállalásának egyik személyes oka édesapja halála volt, amelynek kapcsán megtapasztalta a magyar egészségügy súlyos hiányosságait.
Kaposváron járt iskolába, majd felsőfokú tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte, emellett pénzügyi végzettséggel is rendelkezik. Szakmai pályafutását Kaposváron kezdte ügyvédjelöltként, ahol a Zárdai Ügyvédi Irodában szerzett tapasztalatokat.
Bár országos ismertségét a Tisza Pártnak köszönheti, a politikai pályája a somogyi Kadarkúton kezdődött. Már a 2019-es önkormányzati választáson bekerült a képviselő-testületbe, majd 2024-es választások független polgármesterjelöltként is megmérette magát, azonban alulmaradt a fideszes Karsai Józseffel szemben. Egyéni listás képviselőként azonban ismét bekerült a testületbe, ahol a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tagja lett. Erről a posztjáról az országgyűlési képviselővé választása miatt köszön most le.
A kadarkúti időszak egyik legtöbbet tárgyalt momentuma egy 2021-es rágalmazási per volt, amelyben a bíróság elmarasztaló döntést hozott rá nézve. A per egy Facebook-poszt miatt indult, amelyben az akkori kadarkúti jegyzőről fogalmazott meg kritikus állításokat. Első fokon próbára bocsátással, másodfokon megrovással zárult az ügy, azonban fontos leszögezni, hogy mindez nem jelent büntetett előéletet. A leendő tárcavezető már a közösségi oldalán közzétett posztja előtt is folyamatos kritikát fogalmazott meg Horváth Zsolt jegyző munkájáról a testületi üléseken.
A Tiszához 2025 márciusában csatlakozott, amikor megalapította Kadarkúton a Zselic Kapuja Tisza-szigetet.
Kulcskörzetben tudta legyőzni a Fideszt
Az országgyűlési választáson a kaposvári központú Somogy 01. választókerületben indult a Tisza Párt színeiben.
Jelölti bemutatkozásában azt írták róla, hogy „Kaposvárhoz erős lokálpatrióta kötődés fűzi, és elhivatott abban, hogy ezt a térséget segítse. Meggyőződése, hogy a szabadság és a tisztességes verseny nem kiváltság, hanem alapérték. Szeretne olyan országban élni, ahol az emberek félelem nélkül dönthetnek a saját jövőjükről, ahol hiteles információk alapján lehet választani, nem pedig egy autoriter rendszer keretei között. Úgy véli, azért tudná Kaposvárt és környékét hitelesen képviselni, mert jogászként naponta találkozik az emberek ügyeivel. Tapasztalata és szilárd elhivatottsága miatt biztos benne, hogy ezt a feladatot felelősen tudná ellátni. Elengedhetetlennek tartja a térség népességmegtartó erejének növelését, élhető munka- és lakhatási feltételekkel, bérlakásokkal, tisztességes bérekkel és erős helyi vállalkozásokkal; a város és a környező falvak közti különbségek csökkentését; valamint azt, hogy a munkahelyek elsősorban a kaposvári és környékbeli emberekhez kerüljenek".
A kampány során élesen bírálta Kaposvár „kirakatváros" jellegét, véleménye szerint a látványberuházások mellett elsorvadt a helyi oktatás, romlott az egészségügyi ellátás színvonala, a fiatalok számára nem maradt más alternatíva, mint az elvándorlás.
A körzetet ellenfele, a fideszes Gelencsér Attila 2010 óta négyszer nyerte meg zsinórban, így Lőrincz 57,45 százalékos győzelme jól mutatja, hogy mennyire megváltozott az ország politikai térképe.
Ez várható az új minisztertől
Magyar Péter miniszteri pozícióra történő jelölése kapcsán közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy Lőrincz Viktória „a kampány során bebizonyította, hogy kérlelhetetlen, nagy tudású, emberséges és szorgalmas hazafi, akinek korábbi önkormányzati és jogi tapasztalatai sokat segítenek majd abban, hogy ezt a kiemelt jelentőségű minisztériumot méltóképpen vezethesse. Viktóriával egyetértünk abban, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a vidéki Magyarország támogatására, a helyi közösségek megerősítésére és a területi egyenlőtlenségek csökkentésére".
A leendő miniszter a felkérésre úgy reagált, hogy „szavakkal nehéz leírni, mekkora megtiszteltetés és milyen súlyú felelősség áll most előttem. Mindig is hittem abban, hogy a valódi rendszerváltáshoz a politikai kultúrának is meg kell változnia. Ehhez elengedhetetlen a női jelenlét az ország vezetésében. Nőként pontosan tudom: az erő a megértésben, a kitartásban és a közös munkában rejlik. Lépésről lépésre egy új, működő Magyarországot fogunk építeni, ahol a vidék többé nem a leszakadás, hanem az ország felemelkedésének valódi motorja lesz. Végre megadjuk a vidéki településeken élőknek azt a tiszteletet és támogatást, ami a közös hazánk újjáépítéséhez elengedhetetlen".
A leköszönő kormányban Navracsics Tibor minisztériuma felelt az önkormányzati rendszerért, míg vidékfejlesztési miniszter utoljára 2014-ben volt Fazekas Sándor személyében, feladatai a későbbi Orbán-kormányokban a Miniszterelnökséghez és az Agrárminisztériumhoz kerültek.
A párt programja szerint szakítanának a pályázatvezérelt fejlesztési modellel, ahol a települések sokszor felesleges beruházásokra költöttek a valódi problémák megoldása helyett. Ehelyett a szolgáltató állam modelljét hirdetik, ahol a fejlesztési források az alapellátás javítását és a helyi gazdasági ökoszisztémák megerősítését szolgálják.
Első nagy harca a szolidaritási adó kapcsán jöhet, amelynek befizetését több ellenzéki vezetésű önkormányzat is megtagadta a választások óta, Magyar Péter azonban jelezte, hogy a Tisza-kormány sem fog lemondani erről a bevételről.
A civil szféra és a szakmai szervezetek reakciói óvatosan optimisták az új kormány politikája kapcsán. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) is jelezte, hogy készek az együttműködésre, de elvárják az érdemi érdekegyeztetést és a jogalkotási folyamatok átláthatóságát.