Nem egy korszak végét, csak a lecsúszás egyik állomását jelenti az, hogy Orbán Viktor nem veszi fel parlamenti mandátumát, és így 36 év után először nem lesz tagja az Országgyűlésnek – állapítja meg friss elemzésében a Political Capital.
Miután a választáson rég nem látott vereséggel szerepelt a pártja, a leköszönő miniszterelnök szombat délután adta az ország tudtára, hogy nem ül be a parlamentbe, mondván, rá most nem az Országgyűlésben van szükség, hanem a „nemzeti oldal” újjászervezésében.
Az elemzésben arra jutottak, Orbán azért döntött így, hogy megmentse vezetői pozícióját és ezzel elkerülje az „elgyurcsányosodást”.
„Ebből a szempontból a döntése racionális, mivel a parlamenten kívül még mindig több esélye van önmaga és pártja újjáépítésére, mint ha a sok közül egy országgyűlési képviselőként állna szemben Magyar Péterrel és a Tisza kétharmados többségével” – érvel a kutatóintézet.
A szerzők úgy találták, Orbán Viktor most a lépéssel hasonló stratégiát követ, mint a 2002-es veresége után, amikor a polgári körök szervezésével egy új, személyesen hozzá kötődő hálózatot igyekezett felépíteni.
Ám a különbség az, hogy most Orbán magát javasolja pártelnöknek, „ami annyiban érthető, hogy rajta kívül tényleg senkinek nincs esélye megmenteni a szétesés szélén álló Fideszt – de neki sem sok”
– vetítették előre, majd hozzáfűzték, a Fidesz 16 éves kormányzásának megítélése gyenge, Orbán személyes imázsa pedig „elfáradt”.
Mindezeken túl azt sem látni, hogy „tartalmi szempontból” miként újíthatná meg Orbán a Fideszt, ugyanis nincsenek témái, a kampányüzenetei hiteltelenné váltak, a világpolitikai szerepét pedig elveszítette – áll a Political Capital elemzésében.
Orbán Viktor háttérbe vonulásáról szóló bejelentése után Magyar Péter szinte azonnal reagált, és a leendő miniszterelnök többek között azt írta, szerinte elődje nem képes felelősséget vállalni: „Orbán Viktor lett a Fidesz Gyurcsány Ference. Maffiafőnökkel nincs demokratikus ellenzék”.